Ismét gyorsulva nő a problémás hitelek állománya az OTP-nél

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az év első három hónapjában 12,8 milliárd forintos nettó profitot ért el az OTP-csoport, ami 66 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A korrekciós tételek hatása nélkül a csökkenés azonban csak 1 százalék volt, ami azt jelentette, hogy a profit így számolva 43,7 milliárd forintot ért volna el. Az egyik legnagyobb tétel az eltérésben a bázishoz képest nem jelentett meglepetést, hiszen az OTP előre közölte, hogy az idén az egész éves bankadót az első negyedévben számolja el. Így a tavalyi 7,2 milliárd forint után az idén közel 29 milliárdot mindjárt félretettek erre a célra. A rendkívüli tételeket növelte még a devizahitelek végtörlesztéséből származó veszteség első negyedévet terhelő része, ami 1,8 milliárd forint volt. A február végén zárult végtörlesztés végleges teljes negatív eredményhatása 33,4 milliárd forint lett, ami valamivel kisebb, mint az előzetes tények alapján márciusban közzétett 33,6 milliárd forintos veszteség.

A nettó kamatbevételek az egyedi tételek nélkül 3 százalékkal, 164,1 milliárd forintra csökkentek, ami szintén egy picit volt jobb a tavalyinál. A 164 milliárd forintos kamateredmény előző negyedévhez viszonyított mérséklődése a magyar deviza-jelzáloghitelek végtörlesztésével, illetve az első negyedév forinterősödésével magyarázható.

A vártnál jobb eredmény ugyanakkor annak is köszönhető, hogy a kockázati költségek is a vártnál alacsonyabbak lettek. Az 58 milliárd forint helyett ugyanis az elemzők valamivel több mint 61 milliárd forintot vártak. A 90 napon túl késedelmes hitelek  aránya 16,6 százalékról 17,4 százalékra nőtt, és a romlás némileg gyorsult. Az árfolyamszűrt problémás hitelek csökkenő trendje megállt, 51 milliárd forintnyi összege nagyobb volt az előző negyedévinél. A 90 napon túl késedelmes állományok főleg a magyar és a bolgár banknál nőttek, de az orosz, az ukrán és a román leánybankoknál is emelkedtek. Az első negyedéves adatok alapján egyelőre nem látszik a konszolidált portfólió romlásának érdemi lassulása. Ezzel megtört az OTP-nél a hitelportfólió-romlás ütemének trendje, a korábbi két év lassuló bővülésével szemben az első negyedévben felgyorsult a 90 napon túl nem fizető állomány növekedése − mondta el az OTP negyedéves jelentése kapcsán tartott sajtótájékoztatón Bencsik László vezérigazgató-helyettes is. Ez részben a forint árfolyamváltozásával magyarázható, részben pedig Ukrajnában is romlott a gazdasági helyzet. Számokban kifejezve: a tavalyi utolsó negyedév 44 milliárdos növekményével szemben az idei első három hónapban 51 milliárddal bővült a rosszhitel-állomány. A korábbi pozitívabb trend miatt az idei tervekben még a kockázati költségek csökkenése szerepelt, ennek teljesülése mostanra viszont már bizonytalanabbá vált − mondta el Bencsik.

A konszolidált korrigált adózott eredményen belül tovább nőtt a külföldi leánybankok részesedése. Az előző negyedévi 32 százalékkal szemben 2012 első negyedévében 42 százalékát adták a csoport eredményének a külföldi leányok. Az összesen elért 18,5 milliárd forintos külföldi profit döntően az orosz leány 11,3 milliárdos és a bolgár 9,9 milliárd forintos eredményéből származott. Romániában is emelkedik az országkockázat, így az egész térségben nőtt a bizonytalanság, ám Bencsik szerint az OTP profitvárakozásai − amiről konkrét számot nem árult el − még mindig teljesíthetők idén. Ezt azonban alapvetően a kockázati költségek alakulása fogja eldönteni. Bencsik elmondása szerint ebben a helyzetben az akvizíciók még inkább megnehezültek az eladók és a vevők eltérő kockázatmegítélése miatt.

A bank egy részvényre jutó eredménye 47 forint lett. A Core tier 1 ráta − ami a Bázel II.-megfelelésnél számít − 13,2 százalékról 12,4 százalékra csökkent. Ugyanakkor a csoport likviditási pozíciói változatlanul stabilak, az év hátralévő részében esedékes tőkepiaci lejáratok minimálisak. A mintegy 5 milliárd euró nagyságú devizaswap-állomány 2012-ben várhatóan 1 milliárd euróval csökken, köszönhetően a banküzem által folyamatosan termelt devizalikviditásnak.

A tranzakciós adóról szólva a vezérigazgató-helyettes elmondta, bízik abban, hogy a törvényjavaslatban szereplő paraméterek nem a végső verziót jelentik. Reményét fejezte ki, hogy érdemi egyeztetés zajlik majd a kormány és a Bankszövetség között és olyan megoldás születik, amelynek nem lesznek az egész ország gazdasága és lakossága számára negatív következményei, valamint elkerülhetőek lesznek a káros mellékhatások. Az árfolyamrögzítésről és a 90 napon túl nem fizető hitelek forintra váltásáról szólva elmondta, mindkettő esetében a várakozásaiknál alacsonyabb volt az érdeklődés. Számviteli okokból az árfolyamrögzítés miatt kieső bevételek negatív hatását teljes egészében a második negyedévben számolják el. Az elemzők első reakciói szerint a gyorsjelentés bár jobb lett a vártnál, de aggodalomra ad okot a kockázati költségek növekedése, így semlegesek maradtak az ajánlások.