Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma teszi közzé első negyedéves számait a CEZ; a magas bázis miatt a cseh energetikai vállalat saját előzetes közlése szerint a nettó eredmény 12 százalékot esett, amit a piaci konszenzus így 15,2 milliárd koronára vár. Befektetői szempontból a kérdés a hosszú távú eredményhatás és az idei célok tarthatósága, ami egyelőre nem látszik veszélyben − derül ki a cég legfrissebb áprilisi prezentációjából.
A profit warningot a CEZ a tavalyi egyszeri hatások matti megugró bázissal indokolta, ezek között is kiemelendő a Mol részvényopciós pakettjének tavalyi átértékelése, ami önmagában 2,2 milliárd koronát hozott a pénzügyi soron (a CEZ 7,35 százalékos tulajdonrészt birtokol a magyar vállalatban). A CEZ árbevétele ugyanakkor valószínűleg éves alapon nem változott, amit a hideg januárnak és a német atomstopprogram hatására emelkedő villamosenergia-árnak köszönhet. A jövedelmezőség egyértelműen a villamosenergia-piaci árváltozástól függ, ami az utóbbi évek átlagát tekintve nyomottnak tekinthető.
A német atomstop program bejelentését követően azonban beindult az áremelkedés, tavaly 51 és 53 euró között mozgott a német, cseh és a lengyel villamos energia megawattnyi egységára. A CEZ, a 17 ezer MWh-os cseh villamosenergia-kapacitásból 15 ezret tud saját hálózatán belül előállítani, a tavaly megtermelt villamos energia közel ötödét exportálta Németországba. A következő évekre 55−60 eurós átlagárat jósló cég régiós összevetésben is kiugróan jó, 41,6 százalékos EBITDA-marzzsal rendelkezett tavaly. Hüvelykujjszabály szerint 1 eurós áramdrágulás 30 koronával növelheti egy CEZ-részvény értékét.
A másik fontos hatás költség oldalon jelentkezik. Bár a CEZ a villamos energia előállításához szükséges beszerzések közel 85 százalékát saját forrásból tudja biztosítani, aminek köszönhetően a költségérzékenység eddig alacsony volt, ám hosszú távon a drága és elavult szénerőművek karbantartása egyre nagyobb terhet okoz. Emellett a szigorú uniós környezetvédelmi szabályok miatt a jelenlegi 15 csehországi erőművéből a következő években többet is ki kell majd vonni a forgalomból, emiatt viszont drága beruházásokra kényszerült a vállalat, például a temelíni atomerőmű bővítésére.
Költség soron jelentkezik, hogy idén több nyersanyag-beszállítójával is lejár a hosszú távú szerződése, ahol az eddigi 45 korona/gigajoule körüli átlagos kőszénárnál biztosan magasabbat, akár 70 korona fölöttit állapíthatnak meg. A CEZ mindezek miatt a 2012-ben és 2013-ban szigorúbb költségkontrollt gyakorol majd, vagyis a 2015-ig futó beruházásokat a működésből származó készpénzből fedezi majd, illetve a tőkebefektetések korábban tervezett volumenét átlagosan 25 százalékkal mérsékli.
A konszolidáció azért is indokolt, mert a CEZ eladósodottsági mutatója − bár régiós összehasonlításban továbbra is alacsony − rohamosan emelkedik a süllyedő nettó EBITDA miatt, az az alapján számolt arányos nettó adósság a tavalyi 1,5-szörös rátáról, idénre 2,2-szeresre, a saját 2-2,5 célmutatójához vészesen közel emelkedett (a régiós átlagos eladósodottsági mutató 3,3). A cég körüli másik fontos kockázat a tulajdonosi struktúra: alacsony a közkézhányad, míg a cseh állam 70 százalékos részesedéssel rendelkezik, emiatt a cég eredménymegtartó ereje meglehetősen érzékeny a költségvetési ciklusokra. Ez jól látszik a 10 éve folyamatosan emelkedő osztalékhányadban.
