Az OTP részvényeseinek csupán 38,9 százaléka jelent meg az éves rendes közgyűlésen, ami Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szerint a bizalom jele. Az OTP Bank tavaly 84 milliárd forint nettó nyereséget ért el, ami 29 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A visszaesést a végtörlesztés és a bankadó, valamint a goodwill-leírás okozta, ám ezzel az OTP még mindig nagyon jó helyen áll a versenytársakhoz képest − mondta értékelő beszédében a bank első embere. A pénzintézet tőkemegfelelési mutatója stabil − az uniós stressztesztek alapján harmadik lett a kontinensen −, és már a következő szabályozási követelménynek is megfelel, ráadásul a válság alatt sem vontak be tőkét, és Csányi szerint a jövőben sem terveznek. Jelenleg az OTP 4,5 milliárd euró likviditási tartalékkal rendelkezik, míg a következő években összesen 1,7 milliárd eurónyi hitele jár le. A bankvezér szerint a konzervatív felfogást igazolja, hogy a 90 napon túli nem fizető hitelek arányának fedezettsége 74,4 százalékról 76,7 százalékra emelkedett tavaly.
A jelenlegi árfolyamon ugyanakkor nem látszik, hogy a piac is értékelné, milyen jól teljesít a bank, de másokhoz képest azért elégedettek lehetnek a tulajdonosok − hangzott el a beszámolóban. A részvény árfolyama nemcsak a bankon múlik, az árfolyam szorosan együtt mozog a magyar kockázati értékkel. Mindezek ellenére a tavalyi 20 milliárd forint után most 28 milliárd forint osztalékot fizet a bank, amit a közgyűlés vita nélkül elfogadott. Ez részvényenként 73 helyett 102 forint körül lesz, a kedvezőtlenebb eredmény ellenére − mondta Csányi. A teljes eredmény visszatartására azért nincs szükség, mert jelenleg nem látnak akvizíciós célpontot − igaz, tette hozzá a bankvezető, nem mondtak le az esetleges felvásárlásokról.
Az idei kilátásokról Csányi elmondta: a tranzakciós adó hatásait még nem mérték fel, de reméli, újabbak már nem jönnek, s a jelenlegi bankadó is a korábbi megállapodásnak megfelelően legalább az uniós szintre csökken. A devizahitelek végtörlesztése az idén 7,6 milliárd forint kiesést okozhat a banknak. Az OTP Magánnyugdíjpénztár működése viszont nehezen lesz finanszírozható a jelenlegi feltételek mellett. Ami a külföldi leányokat illeti, Ukrajnában növekedett az eredmény tavaly, a kockázati költségek csökkenésével párhuzamosan. Idén tavasszal elkezdték felfuttatni a fogyasztási hitelezést az orosz minta alapján. Az egyik kulcspiacnak tekintett Romániában is végre nyereséges volt a leányvállalat, és továbbra is vizsgálják a növekedési lehetőségeket; ez lehet egy bank felvásárlása is. Szlovákiában tavaly még csak mérséklődött a veszteség, de az idén már nyereséget vár a cég első embere. A legnagyobb gond Szerbia, ahol a túl kis méret okozza a problémákat, itt tehát csak jövőre vár nyereséget a vezetőség; itt is a fogyasztási hitelezés bevezetésére készülnek.
Csányi arról is beszámolt, hogy a jövőben is olyan üzleti modellt követnek, amely bármilyen esetben tartja a tőkeszintet. Elsősorban a jövedelmező üzletágakra fokuszálnak, tehát felhagynak a teljes körű banki szolgáltatással. A működési környezet annyiban ad okot a bizalomra az idén, hogy reál GDP-növekedést várnak minden érintett országban, és Magyarország, valamint Montenegró kivételével a fogyasztás is bővülhet. Magyarországon a vállalati szegmensben akarják javítani a portfóliót, elsősorban a mezőgazdaságba kihelyezett hitelekkel. A konszolidált hitelek romlása tovább mérséklődhet, ugyanakkor a kockázati költségek 5 százalékkal emelkedtek az idén.
A közgyűlésen ezt követően szinte hozzászólás nélkül megszavaztak minden napirendi pontot, így elfogadták Erdei Tamás igazgatósági tagsági jelölését és megszavazták Gresa István igazgatósági tagságát is. Az igazgatóság létszáma így 9-ről 11 főre emelkedett.
