Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új Széll Kálmán terv intézkedéseinek döntő többsége csak közvetve érinti a vállalati szektort, azonban néhány döntés közvetlen hatással bír a magyar tőzsdei vállalatokra − véli a konvergenciaprogram ismeretében kiadott elemzésében az Equilor. A legfájdalmasabb pont, hogy a 2010-es válságadókkal szemben a mostani felállás nem tartalmaz konkrét kivezetési időpontot az új terhekre vonatkozóan, ami a vállalati tervezés mechanizmusát boríthatja meg. Ráadásul az elemzők által a vállalati eredményekre adott konszenzusértékek is markáns csökkenést szenvedhetnek el, hiszen a pénzügyi modellezésben már nem csupán 2-3 évre kell beilleszteni az új terheket.
A Mol 2011-ben 22 milliárd forintot fizetett energiaadó címén, a kiskereskedelmi szektorra kivetett teher pedig ezenfelül majdnem 7 milliárd forint kiadást jelentett a vállalatnak. A Robin Hood-adó (távhőadó) összege tavaly 800 millió forint volt, ami egyszeri tételek miatt jóval alacsonyabb a tavalyelőtti 4 milliárdnál. 2013-tól 7 milliárd forintot meghaladó teherrel kalkulál az Equilor a Robin Hood-adó kulcsának emelése miatt, viszont megszűnik az energiaadó és a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett adó is.
Összességében az intézkedések mégis kedvezőtlenül érintik a vállalatot, mivel a befektetők a Mol esetében nem számoltak különadóval 2013-tól, ám az egy részvényre jutó teher 70 forint alatt marad éves szinten. Az adót a magyar tevékenység után kell fizetni, így éves szinten 5 milliárd forintos negatív hatással számol az Erste. (A válságadó 2010-ben 25,8, 2011-ben pedig 29,9 milliárd forint volt.) Bár a két adónem változásának hatása pozitív, az Erste szerint a piac inkább az adóemelésre koncentrál, hiszen a válságadó kivezetése várható volt. Számításaik szerint a Molra gyakorolt negatív hatás 100−500 forint lehet részvényenként, ami már beárazódott.
A bankok esetében még nehezebb a helyzet, hiszen nem állnak rendelkezésre a különféle tranzakciók részletes adatai. A pénzügyi tranzakciós adó minimum 130 milliárd forintos bevétellel kalkulál 2013-tól, ami adott esetben 228 milliárd forintig kúszhat fel. A becslésnél nem lehet kiindulni a bankadóból, hiszen azt a mérlegfőösszegre vetítve kell fizetni, míg ezen tehernél a tranzakciók száma a mérvadó. A rendelkezésre álló adatok alapján az Equilor Befektetési Zrt. mintegy 10-12 milliárd forintos teherrel számol az OTP-re nézve, az FHB esetében 1 milliárd forintos pluszköltséget jelenthet az adó. Az OTP-nél ez részvényenként 40 forintos terhet jelent, míg az FHB-nál 20 forint alatt marad évente.
