Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Washington szerint jó irányba tett lépés volt Kína részéről, hogy a korábbi 0,5 százalékról 1 százalékra szélesítette a dollár−jüan középárfolyamhoz képest mért lebegési sávot, ám ez korántsem elég. Az amerikai elnökválasztás kampánytémájává is vált árfolyam-manipuláció miatt folyamatosan hívnak össze kongresszusi bizottságokat, amelyek azt hivatottak megállapítani, hogy Kína mesterségesen alulértékelve tartja fizetőeszközét, ezzel kereskedelmi előnyre tesz szert, részben emiatt pedig rekordtöbbletet − tavaly mintegy 300 milliárd dollárt − könyvel el az USA-val szemben. A legfrissebb bizottsági jelentés egyelőre nem publikus, azzal megvárják a jövő heti G20-csúcstalálkozó lezárását, ám megfigyelők szerint valószínűtlen, hogy komoly nyomást tudna gyakorolni Washington Pekingre.
A vitában nehéz igazat tenni, mivel Kína folyó fizetési többlete folyamatosan apad − főleg azért, mert a növekedést sokkal inkább belpiaci forrás hajtja − és így a jüan−dollár relatív értékeltségi szintjéről sem látni pontosan, hogy merre mozdul. Egyes vélemények szerint a csökkenő többlet miatt még az is elképzelhető, hogy a jüannak most nem erősödnie, hanem éppen gyengülnie kellene a dollárral szemben. Az elmúlt hét évben 31 százalékot értékelődött fel a kínai fizetőeszköz a dollárhoz képest.
