Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Új típusú állampapír forgalmazásával rukkolhat elő már a héten a Magyar Államkincstár, amivel a hazai lakossági igényeket igyekszik jobban megcélozni. Ennek keretében a népszerű inflációkövető kötvénysorozathoz hasonló, ám rövidebb futamidejű termékkel jelentkezhet, ez ugyanis a 3−5 éves lekötésekkel szemben szélesebb körben keltheti fel az érdeklődést. A rövid, akár éves futamidő miatt nem valószínű az inflációhoz kötött kamatozás, az már esélyesebb, hogy a jegybanki alapkamat mozgásához mérnének egy fix felárat. Részleteket azonban egyelőre nem tudni a pontos kondíciókról.
Az éven belül is szép hozammal kecsegtető kötvényeknek viszont több kockázatuk lehet. Jelenleg egy sajátos − az eddigi tapasztalatok szerint pusztán átmenetinek tekinthető − folyamatnak lehetünk tanúi a hazai állampapírpiacon. A legfontosabb, hogy a forintkereslet apadni látszik, ami jól megmutatkozik abban, hogy kéthavi csúcsra emelkedett az euró/forint keresztárfolyam. Ezzel párhuzamosan pedig megnőtt az állampapír-piaci hozamgörbe meredeksége, vagyis a hosszú oldalon egy intenzívebb hozamemelkedés következett be, jelenleg a 9 százalékot súrolja az 5−10 éves lejárat, míg a diszkontkincstárjegyek 7,3 százalék körül tartják magukat.
A meredekség emelkedése általában a kockázatok megjelenésével szokott együtt járni, amit jellemzően a hosszú oldalon áraznak, ezzel szemben a rövid oldalon a kamatvárakozás határozza meg a hozamszintet, itt most egyértelmű a kivárás az IMF-re, illetve az ezt követő MNB-reakcióra. Fontos szempont a rövid hozamokra utazó hazai vásárlóknak, hogy míg az elemzők szerint a tárgyalások lezárását követően vághat a 7 százalékos rátából az MNB, és ezt erősíti a jegybanki kommunikáció is, a piac 6 hónapos időtávon 25 bázispontos, 12 hónapra pedig 50 bázispontos emelést vár, ami jelzi, hogy a rövid oldalon is jelentkezik a kockázatok beárazása, vagyis itt is az IMF-fel kapcsolatos bizonytalanság válik meghatározóvá.
A hosszú oldalt érintő elbizonytalanodás a hazai eszközök kockázati árazásában is látszik, amit jól példáz a biztosítási ügyletekhez használt cds-felár 570 bázispontos lokális csúcsra emelkedése. Mindezekkel párhuzamosan viszont érdekes módon nő a külföldi kézben lévő állampapír-állomány, ami jelenleg 4260 milliárd forintot tesz ki, és a forinteszközök 44,1 százalékát érinti. Az ÁKK által közzétett legfrissebb statisztikákból kiderül az is, hogy átrendeződik a külföldi kézben lévő állomány lejárati szerkezete, ahol szintén a rövid oldalt érinti erősebben a vételi érdeklődés, vagyis a befektetők a hosszú lejáratok helyett az éven belüli vagy néhány éves futamidejű kötvényeket preferálják, aminek hatásaként rövidül az átlagos hátralévő futamidő, sőt 2005 óta most a legalacsonyabb, 3,96 év.
A folyamatot részben magyarázhatja, hogy a magán-nyugdíjpénztári portfóliók transzferálása is érezhetően növelte a külföldiek részarányát, hiszen a növekedéssel egy időben volt megfigyelhető a forint számottevő gyengülése, amire ritkán és csak átmenetileg szokott sor kerülni. Sőt, jellemzően a forintgyengülést követően apadni szokott a külföldiek kezében lévő állomány, ami viszont a hozamgörbe további emelkedését vonhatja maga után, főleg ha ezzel párhuzamosan lesz érezhető hazai kereslet a rövid oldalon.
Nem szabad elfelejteni, hogy a befektetői érdeklődés mögött van egy általános, a feltörekvő piacokat érintő tendencia, ugyanis az utóbbi hetekben jelentős mértékű tőkebeáramlás volt megfigyelhető ezekbe a kötvényalapokba, ami növeli a vételi erőt, ám a magasabb kockázatok kezelésére szállnak be inkább a rövidebb oldalra a befektetők, ez jelentkezik a hozamgörbén. Viszont ennek a mozgásnak az iránya bármikor megfordulhat, ami súlyosan érintené a hatalmas külföldi kitettséggel bíró forintpiacot.
