Kezdődik az osztalékszezon a régióban

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Fontos szempont, hogy mekkora az adott részvény várható osztalékhozama, mekkora ennek hozamelőnye a kockázatmentesnek tekintett állampapírhozamokhoz képest, illetve hogy mekkora a visszaesés várható mértéke, amikor a papírról lekerül az osztalék. Nem utolsó szempont az innen származó nyereség adózása sem, és ha külföldi társaságok papírjairól van szó, akkor az adott ország devizájának ingadozásából származó kockázat. Amennyiben a nemzetközi trendeket vesszük alapul, a jegybankok mennyiségi lazításának köszönhetően több tőzsdén jegyzett társaság is osztalékfizetéssel igyekszik magára vonni a figyelmet − mondta el lapunknak Blahó Levente, a Raiffeisen részvényelemzője, aki szerint bár néhány társaságnál a kifizetés mértéke egyelőre elmarad a várakozásoktól, de ez azért van, mert a cégek szeretik először tesztelni a piacot egy-egy bejelentéssel. Ennek alapján a későbbiekben növelhetik az egy részvényre jutó osztalék mértékét. Blahó ilyen példaként említette a tengerentúlról az Apple-t, de akár idehaza is lehet hasonlóan spekulálni, például a Mol esetében.

A válság egyik hatásaként valamennyi nagy osztalékfizető csökkentette a tulajdonosoknak juttatott eredményhányadot (már ahol egyáltalán maradt nyereség), és a válság előtti szintre történő visszatérés azóta csak lassan halad. Blahó szerint viszont a jegybankoknak köszönhetően felgyorsulhat a folyamat, mivel a cégek hatalmasra duzzadt készpénzállományából szépen futja osztalékra is, főleg mivel nagy felvásárlási láz − néhány iparágat leszámítva − nem látszik.

Azért is lassú a visszaállás, mert a jegybanki olcsó forrás első körben a pénzügyi szektorban csapódik le, ott viszont továbbra sem várható nagy kifizetés, hiszen például a szabályozói környezet szigorodása nem támogatja az osztalékfizetést. A válságból történő kilábalás egyik elemeként a társaságok első körben inkább részvény-visszavásárlási programot hirdettek, de most futja a befektetők kegyeinek a keresésére is, és mivel az osztalékfizetés világszerte kedvezményes adózás alá esik, Blahó szerint a tendencia erősödése várható. Az elemző úgy véli, hogy a mostanihoz hasonló zavaros gazdasági időszakban egyébként is keresik a befektetők a biztonsági befektetésnek számító osztalékpapírokat, az érdeklődés pedig lecsapódhat az adott részvény drágulásában, vagyis árfolyamnyereségben is.

Ami a szűkebb régiónkat illeti, elmondható, hogy akkor minősül vonzónak egy osztalékpapír, ha érzékelhető kockázati prémiumot kínálnak az indikatívnak tekintett 5−10 éves állampapír-piaci hozamokhoz képest, míg a hosszú oldali hozamok egyik befolyásoló tényezőjeként az infláció várható alakulását tekintik irányadónak. Ebből a szempontból nem teljesen pozitív a kép sem az eurózónában, sem pedig a kelet-közép-európai térségben, ahol átmenetileg mindenhol a fölfelé ható inflációs kockázatok emelkednek. Ennek ellenére egyelőre sem kamatemelési várakozásokban, sem pedig hozamemelkedésben nem csapódik le az inflációs aggodalom − részben a jegybanki programoknak köszönhetően.

Magyarország ráadásul különleges esetnek számít, hiszen a számunkra releváns piacokkal összehasonlítva magasak a 8-9 százalékos hosszú hozamok és az alapkamat is. Blahó viszont Magyarországon nem számít kamatemelésre, sőt mint mondja, ha sikerül az IMF-fel megegyezni, akkor a későbbiekben még kamatvágás is elképzelhető, ami egyértelműen előnyös lenne a hazai osztalékpapíroknak.
Az Equilornál is készülődnek az osztalékszezonra, ezért a társaság kigyűjtötte a régió legvonzóbb papírjait. Modellportfóliójuk osztalékalapjába kedvencként a távközlési szektort jelölték meg, ahol a március végi árfolyammal számolt 8,6 százalékos hozamot biztosító Magyar Telekom és a 8,8 százalékot kínáló lengyel TPSA mellett az euróalapon 7,6 százalékos hozammal kecsegtető Deutsche Telekomot is bevették. A cseh Telefónica 10,30 százalékos osztalékhozama, de a szintén euróalapú osztrák Telekom Austria 4,4 százaléka is vonzó befektetés. Az energiaszektorban az 5,5−5,6 százalékot kínáló cseh CEZ és a német E.On lehet érdekes, míg a nyersanyagtermelőknél a 11 százalékos hozamot kínáló lengyel réztermelő KGHM.