Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg Magyarországon még épp csak beindult, a tengerentúlon már végéhez közeledik a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon. Az S&P−500 kosarába tartozó vállalatok közül hétfőig 357 tette közzé beszámolóját, azaz a társaságok 71,4 százaléka. A szezon indulása előtt egyre borúsabb várakozások dacára a Reuters adatai szerint a társaságok 69 százaléka a konszenzusnak megfelelő vagy annál jobb számokról jelentett. Az amerikai vállalati eredmények összességében még így is biztatóbb képet mutatnak az európaiakénál. Az öreg kontinensen ugyanis csak a cégek számainak 51 százaléka esett egybe vagy haladta meg a várakozásokat.
Egy kicsit mélyebbre ásva viszont már lényegesen árnyaltabb a kép. A pozitív meglepetések ugyanis a historikus átlagot tekintve 3 százalékkal jobb számokat takarnak a várakozásoknál, a most közzétett jelentések esetében ez az érték a Zacks Investment Research adatai szerint 2,25 százalék, ami jelentős elmaradást jelent. S bár ezúttal a sokmilliárdos banki veszteségek nem húzzák le az összesített eredménytömeget, a gazdasági világválság óta a meglepetések terén még így is ez a leggyengébb jelentési szezon.
Az elmúlt negyedévekben jellemzően az erős kezdet után az idény végére konvergált az átlagérték a 3 százalékhoz, ezúttal azonban éppen a fordítottja igaz, éppen a később jelentő cégek szállítják a pozitív meglepetéseket, bár a felzárkózás esélye ebben a szakaszban már igen alacsony. Ami jó hír, hogy az eredmények ezúttal is bővültek, a már jelentő vállalatok összesített profitja éves összevetésben 5,43 százalékkal emelkedett, viszont ez is csupán kevesebb mint harmada az ugyanezen 357 társaság által a harmadik negyedévben felmutatott 17,42 százalékos növekedési ütemnek. A képen ráadásul csak kismértékben javít a pénzügyi szektor szereplői eredményének kiszűrése, azzal ugyanis a nyereségek bővülése éves alapon még mindig csak 7,76 százalékra rúg, szemben a harmadik negyedévi 20 százalékkal. Negyedéves összevetésben viszont az összesített eredmény 6,87 százalékos − illetve a pénzügyi szektort kiszűrve 5,52 százalékos − csökkenést mutat.
A számok alapján mindenesetre az utóbbi három év profitnövekedésében főszerepet játszó eredményhányad-javulás már tetőzhetett, a negyedik negyedévben ugyanis az összesített érték 9,73 százalékon állt, ami mind az egy évvel korábbi 9,85, mind a harmadik negyed 10,57 százalékához képest romlást tükröz. Ráadásul a jelentésével még adós 143 társaság jellemzően alacsonyabb eredményhányaddal rendelkező szektorból kerül ki, így a végleges érték lejjebb kúszhat még.
Öröm az ürömben, hogy a bevételnövekedés − bár a harmadik negyedévhez képest lassult − kedvezőbben alakult, a jelentésüket eddig közzétevő vállalatoknál 6,7 százalékkal emelkedett éves összevetésben, ám itt is a pénzügyi szektor húzta le az értéket, a bankok, biztosítók és pénzügyi szolgáltatók nélkül ugyanis 8,39 százalékos a növekedés üteme.
Az év egészét nézve a profittömeg tavaly 895,2 milliárd dollárra rúghatott, ami 2010-hez képest 13,5, míg 2009-hez viszonyítva mintegy 66 százalékos emelkedést jelent. Az S&P−500 komponenseinek összesített nyeresége idén megközelítheti az ezermilliárd dollárt is, a várakozások szerint 982,3 milliárdot tehet ki, ami egy részvényre leosztva 103,60 dolláros profitot jelenthet. Ezzel az EPS az index történetében először haladhatná meg a százdolláros szintet. Figyelembe véve, hogy a tízéves amerikai államkötvények hozama a 2 százalékot sem éri el, a jelenlegi árfolyamok melletti 13 körüli előretekintő P/E egész csábítónak tűnik.
Intő jel lehet azonban, hogy míg korábban a jelentési szezon előrehaladtával az elemzői prognózisok a vállalatok menedzsmentjei által megfogalmazott eredményvárakozásokkal párhuzamosan növekedtek, jelenleg az idei számokra vonatkozó előrejelzések terén két emelésre három vágás jut.
