Továbbra is a kivárás és a kétségek jellemezték az európai tőzsdéket. A piac arra várt, hogy a görög kormánynak sikerüljön megegyeznie a nemzetközi hitelezőkkel a megszorítások, illetve a kötvények leírásának mértékében és ezzel a déli ország hozzájusson a második mentőcsomaghoz. A görög kormányfő és a hitelezők találkozója végül azonban mára tolódott. A londoni FTSE−100 az aggodalmak miatt gyors eséssel kezdte a napot, majd ha igen volatilisan is, de nagyjából visszaküzdötte magát a reggeli szintre, így végül csak 0,15 százalékos csökkenéssel zárta a kereskedést. A párizsi CAC−40-nél és a frankfurti DAX-nál hasonló volt a történet, csak a korrekcióban volt különbség. A főbb indexek közül a francia maradt el a legnagyobb mértékben, 0,66 százalékkal az előző záróértéktől, míg a németnél csak 2 pont hiányzott volna ahhoz, hogy semlegesítse a reggeli félelmeket, így végül 0,03 százalékos mínuszban zárt a DAX. A napközbeni korrekciókat James Bullard, a St. Louis-i Fed elnökének az Egyesült Államok ingatlanpiaci kilábalására és a csökkenő munkanélküliségre vonatkozó bejelentése is segítette. A bankszektor teljesítménye húzta le leginkább az indexeket. A franciáknál a Crédit Agricole 2,7, a Société Générale 2,9, míg a BNP Paribas 0,6 százalékkal csökkent, a németeknél a Deutsche Bank 1,2, míg a Commerzbank 1,5 százalékkal csúszott vissza. Ez az angoloknál sem volt másképp: a Barclaysnál 2,55, a Standard Charterednél 0,97, az HSBC-nél 0,36 százalék volt a visszaesés mértéke. Egyedül a Lloyds ment szembe a trenddel 2,6 százalékos növekedéssel. A reggeli zuhanás és korrekció az USA tőzsdéin is megadta az alaphangot. A Dow Jones ipari átlaga, az S&P−500 és a Nasdaq sorban 0,28, 0,15 és 0,15 százalékos mínuszban járt lapzártánkkor.
