Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Tavaly komoly forgalomcsökkenés volt a magyar tőzsdén, mennyire volt ez váratlan és okozott-e gondokat a KBC Securitiesnél?
− Ez egy ciklikus szektor, ezért 2008−2009-ben sem gondolta senki, hogy az akkori nagy forgalom örökké tart. Ráadásul a múlt év második felében a végtörlesztések miatt várható is volt, hogy lesznek tőkekivonások. Érdekes módon azonban nálunk az év utolsó négy-öt hónapjában nemcsak az ügyfelek száma nőtt dinamikusan, de jelentős tőkebeáramlást is tapasztaltunk. Így talán a többi piaci szereplőnél kevésbé éreztük meg a forgalom visszaesését. Azt viszont nem gondoljuk, hogy a piacon gyors fordulat várható, könnyen lehet, hogy még néhány évig marad az alacsonyabb forgalom. De az szinte biztos, hogy az idei év nem lesz könnyű a befektetési szolgáltatók számára.
− Mi okozta a tőkebeáramlást, és van-e szükség költségcsökkentő intézkedésekre a forgalom visszaesése miatt?
− A KBC Securitiesnél tavaly nyár óta külföldi részvényeket is lehet vásárolni a hazaiakkal egy kereskedési rendszerben, ugyanazon számlán. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy tovább nőtt az ügyfelek száma, és jelentős befektetői tőke is érkezett a céghez. Ez egyébként megegyezik a régióra jellemző tendenciákkal, ugyanis azokban az országokban, ahol nagyot csökkent az érdekesebb tőzsdei szereplők száma, a befektetők mindenütt a külföldi részvények felé fordultak. A Patriánál, a KBC Securities csehországi leányvállalatánál például már 50 százalékot tesz ki a külföldi értékpapírok aránya az ügyfelek portfóliójában. A forgalomcsökkenést több lábon állással lehet ellensúlyozni. Ez esetünkben azt jelenti, hogy lakossági üzletág mellett az intézményi befektetőkkel is kiemelten foglalkozni kell, és nem szabad elhanyagolni az egyéb befektetési banki területeket sem, úgymint a corporate finance vagy a letétkezelés. A költségcsökkentés az egyik lehetséges megoldás, amit az egyre nehezebb piaci környezetben a cégek alkalmazhatnak. A másik lehetőség a befektetés a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe.
− Mindezek okozhatnak koncentrációt a magyar brókercégek piacán?
− Az elmúlt évtizedben tapasztalt összeolvadásokhoz hasonlóra nem számítok. Ennek az az oka, hogy a magyar piacon a brókercégek többsége már banki hátterű, ami stabilitást jelent ennek az üzletágnak is. A KBC Securities az elmúlt években aktív szereplő volt ezen a piacon, 2007-ben felvásároltuk az Equitas Zrt.-t, amely az elmúlt tíz év legnagyobb M&A tranzakciója volt a befektetési szolgáltatók piacán Magyarországon. Rendszeresen monitorozzuk a piacot, de jelentősebb tranzakcióra nem számítunk a közeljövőben. Ennél sokkal valószínűbbnek látszik az ügynöki struktúrák elterjedése. Gondoljuk csak el, jelenleg minden egyes szereplő saját front és back office szervezeteket tart fent, ami valószínűleg fenntarthatatlan lesz a szűkülő piacon. Így könnyen elképzelhető, hogy a nagyobb brókercégek ezen szolgáltatások outsourcingja mellett döntenek és ezzel párhuzamosan a kisebb befektetési szolgáltatók az ügynöki formában történő működést választják.
− Meddig kell számítani a tavalyihoz hasonló alacsony forgalomra, illetve mi lesz az idei év legnagyobb kihívása?
− Gyors fordulatra nem számítunk, egy-két évig még könnyen elképzelhető, hogy nem lesz jelentős változás a befektetői aktivitásban. Az alacsony forgalom fő oka az, hogy a külföldi befektetők többsége távol tartja magát a magyar eszközöktől − ebben a makrogazdasági környezet változása fordulatot hozhat. Természetesen meghatározó lesz a magyar megtakarítók anyagi helyzete is. Azok, akik tavaly a végtörlesztés miatt felhasználták megtakarításaikat, idén a tartalékok újraépítésén gondolkoznak, tehát ismét nőhet az öngondoskodás iránti érdeklődés. Éppen ezért 2012-ben a fő kihívás a forrásgyűjtés lesz. A pénzügyi szektorra várhatóan a relatív forráshiány lesz jellemző, ami a befektetési bankok számára azt jelenti, hogy nehezebb és drágább lesz forrást találni a tőkeáttételes ügyletekhez. Ez sem segíti majd a forgalom konszolidációját.
− A megtakarítási hajlandóság nőtt a magyar lakosság körében?
− Egyértelműen igen. Az év végén kifejezetten érezhető volt, ugyanis jelentősen megnőtt a tbsz és a nyesz számlák iránti igény, csak a tbsz számlákból decemberben az éves átlagnál négyszer többet nyitottak nálunk. Ráadásul a tbsz tekintetében a jogszabály kedvezően változott, ugyanis január 1-jétől már devizaalapú termékeket − például külföldi részvényeket − is lehet tbsz számlán tartani.
− Sokat hallani arról, hogy egyre többen félnek itthon tartani a pénzüket, ilyet nem tapasztaltak?
− A válság kezdete óta vannak a befektetések biztonságára irányuló kérdések, főként a legnagyobb, privátbanki jellegű ügyfelek részéről. Azonban az a tény, hogy 2011 második felében jelentős tőkebeáramlást tapasztaltunk, egyértelműen cáfolja ezt.
− Az európai adósságválságra milyen gyorsan lehet megoldást találni?
− Ez azért nehéz kérdés, mert egy rendkívül szerteágazó érdekrendszerben kell az európai országoknak megegyezni. A válság fő üzenete Európának az, hogy a közös fiskális politika nélkül a közös monetáris politika nem sokat ér, illetve hogy az egyes tagországok eladósodásának mértékét sokkal szigorúbban kell kontrollálni és adott esetben szankcionálni, mint korábban. Az ugyan nyilvánvaló, hogy a közös fiskális politika felé kell elmozdulni, de abban jelentős eltérések vannak a tagállamok között, hogy milyen mértékben hajlandók feladni költségvetési szuverenitásukat. Én az optimisták közé tartozom, szerintem az euró túléli a válságot, bár lehet, hogy lesznek országok, amelyek kihullanak a monetáris unióból, ez néhány hónapon belül el fog dőlni. Az elmúlt hetekben mindenesetre kedvező rövid távú fejleményeket láttunk: az Európai Központi Bank ugyan elzárkózott a direkt \"pénznyomtatástól\", de egyéb eszközökkel lényegében monetáris stimulust igyekszik nyújtani, aminek vannak kedvező hatásai az állampapírpiacon is.
− Mi lehet ebben az évben jó befektetés Magyarországon?
− Valószínűleg amíg a makrohelyzet nem stabilizálódik, rövid távon nehéz lesz egyedi sztorikat eladni, hiába lenne egyébként a vezető magyar papírok között is tetszetős fundamentális történet. Jól látszik például, hogy az elmúlt időszak kamatemeléseire az OTP árfolyama egyáltalán nem reagált, pedig normális körülmények között kellett volna. De a Molban is hiába van sztori, hiába látjuk a régiós olajpapírok között az egyik legjobb fundamentumokkal bíró társaságnak a szektorban, ez nem látszik meg a részvény árfolyamán. Ha valaki rövid táv helyett távolabbra, többéves horizontra tekint, akkor egyébként éppen a külső tényezőkből fakadó nyomott árazás miatt akár találhat jó beszállási lehetőségeket is. A kockázatok rövid távon viszont sajnos kellően magasak ahhoz, hogy sok befektetőt távol tartsanak a magyar piactól. Arról sem szabad viszont megfeledkezni, hogy éppen az ilyen erősen pesszimista hangulatban szoktak rövid, ám intenzív emelkedések kibontakozni. Nem kizárt, hogy 2012-ben is láthatunk majd ilyen megugrásokat, erre pedig érdemes felkészülniük a magas kockázatot is szívesen vállaló befektetőknek.
