BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 -0,63 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Eladási hullám indult a magyar eszközökben

Magyarország ismét címlapokra került a világsajtóban, ami egyértelmű eladást okozott a magyar eszközökben. Ennek tudható be, hogy a forint, a BUX és a magyar hozamok is elszakadtak a világban mutatkozó jó hangulattól.

2012. január 4. szerda, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Viszonylag kevés befektetői szemszögből megfogható sztori van jelenleg a világban, így a pénzvilág fogást keres, s mivel a többség alul van súlyozva a kockázatosnak tartott eszközökből vagy éppen short pozíciója van, önmagában emiatt is emelkedésnek indultak a piacok a nemzetközi tőzsdéken. A kevés egyértelmű befektetési lehetőség között sajnos egy jól beazonosítható sztori azonban van: Magyarország a címlapokra került, ami egyáltalán nem kedvező a magyar eszközökre nézve. A legfrissebb történet, ami aggodalomra adhat okot, az MNB devizatartalékainak esetleges kormányzati einstandolása. (Igaz, a gazdasági minisztérium később cáfolta, hogy erre készülnének.) A külföldi befektetők szemszögéből egyértelmű eladási jelzés mindaz, ami Magyarországról az elmúlt hetekben visszatérően megjelenik a nemzetközi médiában. Így kedden reggel a külföldi befektetők jelentősebb állampapír-eladással reagáltak, még feljebb nyomva a magyar kötvényhozamokat − mondta a Napi Gazdaság Online-nak Ötvös Mihály, a CIB senior deviza üzletkötője. A hozamemelkedés riadalmat okozott a forint piacán is. A keddre virradóra 313-as szint alá csökkenő eurójegyzés éles fordulatot vett, a kurzus 316 forintig szaladt, míg kora délután 315,50-en állt a jegyzés. Innen nincs túl messze a 317,85-ös történelmi csúcs.

A részvénypiac is kapott egy nyaklevest, a pozitívan kezdő OTP-t 3150-ig öntötték le, a Mol pedig átmenetileg 17 ezer forintig esett. A BUX-ot a 16 600−16 700 pontnál található támaszzónája tartotta meg, de további hangulatromlás esetén a részvényindex is olyan tartományba kerülhet, ahonnan a lefelé való folytatásnak nagyobb az esélye. Úgy néz ki, kemény januárra számíthatunk − fogalmazott az üzletkötő, utalva arra, hogy csak most kezdenek visszatérni a szabadságról a portfóliókezelők, vagyis könnyen lehet, hogy még nem láttuk a legrosszabbat. Kiemelte, hogy a zloty a hétfői átmeneti gyengélkedés után kedden erősödésnek indult, a forint gyengülésével kilóg az egész régióból.

Magyarországon az egyedi kockázatokat árazza a piac, egy esemény van a fókuszban, ez pedig a bűvös három betű: IMF. A velük folyó vagy nem folyó tárgyalások kérdése áll a középpontban, az országkockázat megítélése mozgatja az összes eszköz árfolyamát − mondta Saághy Pál, az Equilor deviza-üzletkötője. Jól látszik a kontraszt: a BUX 2 százalékos esése mellett a németek 1 százalék pluszban, az amerikai határidők 2 százalékos emelkedéssel álltak.

Érdemes egy pillantást vetni a zloty/forint grafikonra: a december közepi mélyponthoz képest jelentős elmozdulás történt a forint kárára, majd 7 százalékot gyengült a forint régiós versenytársunkhoz képest. Míg a hétfő viszonylag nyugalmas volt, a likviditás visszatérésével a volatilitás borítékolható, ahogyan egyre jönnek a kommentárok a magyar helyzettel kapcsolatban. Kedden is több ilyen látott napvilágot, s a londoni elemzők körében az a jellemző vélemény, hogy mi vagyunk a feltörekvő piac egyik kockázatos pontja.

Az általános politikai kockázatok tudatosulnak a befektetőkben, a devizatartalékról szóló hírek is eljuthattak sokakhoz − kommentálta az eseményeket Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír vezető elemzője. Hozzátette: szükségszerű, hogy az IMF-fel megállapodjon a kormány. A helyzet paradoxona ugyanakkor, hogy ha létrejön a megállapodás, az olyannyira megnyugtathatja a piacokat, hogy nem is biztos, hogy szükség lesz a Valutaalap pénzére. A paktum ugyanis nagyobb gazdaságpolitikai fegyelmezettséget és kiszámíthatóságot feltételez, egyben védőhálóként is szolgál Magyarország számára.

A megállapodás nélkül viszont egyszer csak oda jutunk, hogy nem tudjuk újrafinanszírozni a lejáró adósságot a piacról. A kötvényhozamok már a hosszabb távon nem tolerálható szinten vannak, és ha ez így marad, nem lesz fenntartható az adósságtörlesztés − fogalmazott Török. Azt egyelőre nem látni, hogy rövid távon hol tetőzhetnek a hozamok: a 12-13 százalék éppúgy benne van a pakliban, mint a visszatérés az egy számjegyű régióba is. Mindez alapvetően az ország megítélésén múlik, márpedig a labda − ha formálisan nem is − a mi térfelünkön pattog. A parlament ugyanis megszavazta a két problémás törvényt, márpedig a magas kockázat mérséklődéséhez a magyar álláspontnak kellene megváltoznia.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet