Kötvényekbe és osztalékpapírokba menekült a tőke

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Míg tavaly az év elejére még a fejlett piacok felülteljesítésére játszó tőkeáramlás volt a jellemző, az utolsó hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy a beáramlás tekintetében csak a legdefenzívebb alaptípusoknak sikerült lendületesen átcsúszniuk az új évbe. Az EPFR Global adatai szerint 2011-ben a részvényalapokból összességében 160,1 milliárd dollár áramlott ki, míg 110,6 milliárd áramlott a kötvényalapokba. Az összesített számok mögött azonban már igen árnyalt a kép. Tőkekivonás terén történeti rekordot állítottak be az amerikai, a latin-amerikai, az indiai, a brazil, a BRIC- és a hazánkat is felölelő EMEA (feltörekvő európai, közel-keleti és afrikai)-részvényekbe fektető alapok, illetve az európai, valamint az önkormányzati kötvényekbe fektető instrumentumok is e sorsra jutottak. A másik − nyertes − oldalon a német részvényekbe, a közműszektor szereplőinek részvényeibe, a jelzálog hátterű kötvényekbe, illetve az osztalékpapírokba fektető alapok foglalnak helyet.

A rekordmértékű tőkekiáramlást elszenvedő részvényalapok közül a latin-amerikai papírokra kihegyezettek esetében a jelentős európai és kínai exportkitettség mellett a tartósan magas infláció és az államközpontú gazdaságpolitika tántorította el a befektetőket. A Magyarországot is lefedő EMEA-részvényalapok már az első negyedévtől kezdve nyomás alatt voltak, a jelentősebb tőkekivonást viszont inkább az \"arab tavasz\" miatt bizonytalanná váló észak-afrikai és közel-keleti régiós instrumentumok szenvedték el, míg az orosz papírokba fektető alapoknál a politikai és gazdasági rugalmatlanság vezetett pénzkiáramláshoz. A közép-európai részvényalapoknál az eurózóna adósságválsága következtében várható kereslet-visszaesés, illetve Magyarország esetében a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai fordulatok miatt vonták ki a tőkét a térség részvényeibe fektető alapokból a befektetők.

A fejlett piaci részvényalapok közül kizárólag az amerikai papírokra kihegyezetteknek sikerült lendületből nekifutniuk az új évnek, miután az utolsó hónapok inkább kedvező gazdasági adatai még látványosabbá tették a különbséget az Egyesült Államok, illetve az EU gazdaságainak teljesítménye között. Az amerikai részvényalapok kimondottan erősen kezdték 2011-et, az első negyedév két és fél éves beáramlási csúcsot hozott, ám ez a nyár közepére meredek esésbe fordult. A folyamatot csak az utolsó hónapok beáramlása fordította át, a lakossági befektetők szinte teljes távolmaradása ellenére. Az intézményi befektetők 2011 egészében 50 milliárd dollárt pumpáltak az EPFR Global által követett amerikai részvényekbe fektető alapokba, így csak az ő elkötelezettségüknek tudható be, hogy a magánbefektetők menekülése dacára a 2010. végi szinten zárhatta az esztendőt az S&P−500 index.

Ezzel szemben az óceán innenső partján komoly tőkemenekítéssel zárult az óév. Az európai részvényekbe fektető alapokból az eurózóna válságának fokozódása miatt 15,87 milliárd dollárt vontak ki a befektetők. Ráadásul a második félévben az ütemen csak gyorsított, hogy az év elején a német papírokba fektető instrumentumok felé áramló − a lakossági kivonásokat ellensúlyozó − intézményi befektetések elapadtak az esztendő végére.

Az aranyra és nemesfémekre specializálódott alapok az utolsó negyedév 1,6 milliárd dolláros kivonása ellenére 8,1 milliárdos plusszal zárták 2011-et. Bár ez visszaesés a tavalyelőtti értékhez képest, az összes árupiaci alaptípuson belül 63 százalékos súlyt képviseltek (szemben a tavalyelőtti 49, illetve a 2009-es 23 százalékkal).

A kötvényalapok esetében az európai állampapírokba fektető alapok az év 46 hetében szenvedtek el kivonást, hároméves negatív rekordot beállítva, miután az eurózóna adósságválsága a megoldás helyett az AAA minősítésű országok felé közeledett. Ezzel szemben az augusztusi leminősítés dacára győzött az amerikai államkötvények menedék jellege, így az ezekbe fektető instrumentumok 62,3 milliárd dolláros növekménnyel zárták az évet.