Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) jelentése szerint a föld népessége elérte a hétmilliárdot, és ha ilyen ütemben nő tovább, 2100-ra már tízmilliárd ember él majd a bolygón. A dinamikus népességnövekedés maga után vonja a nagyobb élelmiszer-szükségletet is, ráadásul az ENSZ előrejelzései szerint a vízhiány egyre égetőbbé válik: 2030-ra például a kereslet 40 százalékkal haladja majd meg a kínálatot. Ezzel szemben az ENSZ becslései szerint jelenleg 10-20-szor olyan gyorsan tűnik el a hasznos talaj, mint ahogyan bolygónk képes azt megújítani. A világ számos helyén − különösen Észak-Kínában, Fekete-Afrikában és Ausztrália egyes részein − nap mint nap tűnnek el a megművelhető földek. A klimatikus viszonyok változása, a mezőgazdasági vegyszerek tömeges alkalmazása és a földek túlhasználata folyamatosan sorvasztja a még művelhető földek mennyiségét. John Crawford, a Sydneyi Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság Tanszékének vezetője szerint világszerte évente 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el, és mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában pedig 5-szörös a mutató. Crawford egyébként nagyon pesszimista e tekintetben, szerinte ha nem lesznek drasztikus lépések, akkor a világ termőtalaja akár 60 éven belül eltűnhet. A termőtalaj-csökkenés következményei beláthatatlanok, ha ténylegesen bekövetkezne egy radikális talajpusztulás, akkor az olyan mértékű élelmiszerár-növekedéshez, illetve olyan globális élelmezési válsághoz vezetne, amilyen eddig még nem volt a földön. Emellett megfigyelhető az a trend is, hogy a feltörekvő országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) életszínvonala folyamatosan nő, ami mintegy 3 milliárd ember életminőségének javulását jelenti.
A növekvő népesség maga után vonja a növekvő élelmiszerigényt, ami a növekvő életszínvonal miatt a népességnövekedésnél is nagyobb ütemben nő. A termőföld fontossága tehát az említett trendek miatt is egyre inkább felértékelődik. Jelenleg a föld területének mintegy 8 százaléka alkalmas csupán mezőgazdasági művelésre, ráadásul ez a mennyiség sem tekinthető állandónak, hiszen a globális klímaváltozás miatt emelkedik az óceánok szintje és fokozódik az elsivatagosodás, ami a művelhető területek csökkenését idézi elő. Súlyosbítják a helyzetet az olyan tevékenységek, amelyek a mezőgazdasági hasznosítás alóli kivonást követelik meg, így például városok terjeszkedése, bányatelek fektetése, ipari beruházások, útépítések.
A föld ugyanakkor nem csak az élelmiszer-termelés alapja, hanem a fosszilis energiahordozók kimerülése miatt alternatív energiahordozók (energianövények) termelésére is alkalmas, ami további területeket igényel. A termőföldnek szerepe van a környezetszennyezés enyhítésében és a vízháztartás szabályozásában is. Az ezekből adódó problémák megoldásának egyik legkézenfekvőbb és legésszerűbb módja az erdők telepítése, mely szintén az élelmiszer-termelésre használható földterület mennyiségét csökkenti. A termőföldterületek csökkenése és a népesség dinamikus növekedése miatt a termőföld könnyen válhat stratégiai fontosságú erőforrássá, ami hosszú távú, stabil értéknövekedéshez vezet.
