Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eddig jelentő 15 A kategóriás cég közül csupán öt tudott a tavalyinál jobb eredményt elérni a január−szeptemberi időszakot vizsgálva. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy 300 milliárd forintról 369 milliárd forintra emelkedjen az összesített eredmény, ami 22,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi profittömeget. A legtöbbet, 115 milliárd forintot a Mol javított az eredményén, ebből azonban 65 milliárd forint egy számviteli változásnak köszönhető. Az elemzők által várt veszteség helyett a meglepetésszerű nyereség magyarázata: senki nem számolt azzal, hogy a Mol devizás eszközeit szembeállítja a hiteleinek átértékelésével. Ennek a számviteli változásnak az eredménye a 68 milliárdról 183 milliárdra emelkedő nyereség − az olajtársaság ezzel a lépéssel akarja kiszűrni, hogy a forint jelentős árfolyamváltozása nagy kilengéseket okozzon a devizahitelek átértékelése miatt. A Mol ugyanakkor az emelkedő olajár révén is jelentős profitnövekedést ért el, így a hazai olajvállalat mindenképpen húzóerőt jelentett a profit emelkedésében.
Bár a Richternek nem sikerült megismételnie az egy évvel korábbi teljesítményét, sőt 30 százalékkal csökkent is a nettó eredmény, itt is volt egy jelentősebb egyedi tétel: az elemzők nem számoltak azzal, hogy a lengyel Polpharma megfizeti a 40 millió dolláros bánatpénzt, igaz, jelentősebb egyszeri leírásokat is végrehajtott a cég. Ha ezeket is figyelembe vesszük, 2,2 milliárd forint plusz maradt a Richternél, ami a Mol mintegy 65 milliárdjával együtt szinte pontosan annyi, amennyivel magasabb lett az A kategóriás cégek összesített profittömege.
A Magyar Telekom céltartalékképzése ellenben lefelé módosította ezt az értéket, a távközlési cég árbevétele ugyanis meghaladta az elemzői konszenzust, a működési eredmény, az EBITDA és a nettó profit azonban jelentősen elmaradt ettől. Az EBITDA nagy visszaesésének egyik oka az, hogy a távközlési különadót a cég tavaly a negyedik negyedévben fizette meg és számolta el, idén viszont minden negyedévre ráterhelték ennek hatását, ez önmagában 19 milliárd forinttal csökkentette szeptember végéig a cég teljesítményét. A másik nagy ballaszt a profitban a montenegrói leányvállalat ügyében képzett 19,3 milliárd forintnyi céltartalék.
A Mol mellett az OTP Bank ért el a négy nagy közül magasabb eredményt a tavalyinál. A 35,2 milliárd forintos konszolidált harmadik negyedévi profit erőteljes meglepetést is okozott, hiszen az elemzők csak 28 milliárdot vártak. Szeptember végére így 109,64 milliárd forint nyereséget ért el az OTP-bankcsoport, ami 9 százalékkal haladta meg a bázist. Az első kilenc hónapban realizált profit 42 százalékát adták a külföldi leányok, ami jelentős növekedés, ráadásul ez az arány az év végére szakértők szerint akár 50 százalékra is nőhet a magyarországi végtörlesztés veszteségei folytán. Utóbbi éreztette hatását az FHB-nál is, amely a tavalyi nyereség után most veszteséget szenvedett el, főleg a már eddig 2 milliárd forintos mínusszal járó végtörlesztések miatt.
Jól szerepeltek viszont az irodákat bérbe adó cégek. A tavalyinál magasabb eredmény elérő társaságok között volt ugyanis az Appeninn és a Graphisoft Park is, mindkét cégnél javult ugyanis az ingatlanok kihasználtsága. Az Állami Nyomda ugyan elég gyenge harmadik negyedévet produkált, de még így is több profitot ért el a tavalyinál szeptemberig − igaz, fel is hívták a figyelmet arra, hogy az év végéig még lehetnek gondok az eredményességgel.
