Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Közel 8 millió lej (egy euró 4,35 lej) veszteséggel zárta az idei harmadik negyedévet a román kárpótlási alap (Fondul Proprietatea, FP), szemben a tavalyi hasonló időszakban elért 60 millió lejt meghaladó nyereséggel − derül ki a FP honlapján közzétett adatokból. A Franklin Templeton Investments (FTI) által menedzselt alap bevételei június és szeptember között 2,3 millió lejt összesítettek, miközben a kiadások meghaladták a 11 millió lejt. Az előző év azonos időszakában több mint 97 millió lej folyt be az FP kasszájába, a költségek pedig alig haladták meg a 32 millió lejt − írják számot kérően a román lapok. Az összehasonlítás azért érdekes, mert tavaly a vizsgált időszakban még egy román csapat kezelte az alap vagyonát, az FTI 2010 októberében nyerte el a menedzsmentjogokat. A kevésbé nyilvános kilenchavi teljesítmény azonban sokkal szebb képest fest, a nettó profit ugyanis meghaladta az 535 millió lejt, ami közel kétszerese a 2010 azonos időszakában elért nyereségnek.
Az egy részvényre jutó nettó eszközérték október végén 1,1147 lej volt, három százalékkal több, mint 2010 végén. A portfóliójába tartozó vállalatoktól 509 millió lej osztalékot zsebelt be idén az FP, közel 300 százalékkal többet, mint tavaly október végéig. Tény, hogy az eredmények nem tükröződnek az alap tőzsdei árfolyamában, a papírok ugyanis kitartóan a 0,45-0,5 lejes szinten bukdácsolnak. Ezen az árfolyamon az FP tőzsdei kapitalizációja nem éri el a 6,2 milliárd lejt. Az alacsony árakon leginkább a külföldi befektetési alapok profitálnak, amelyek Románia egyik legértékesebb tőzsdei cégét gyakorlatilag fél áron vásárolják fel. Az alap ugyanakkor olyan értékes vállalatokban rendelkezik jelentős részesedéssel, mint az OMV Petrom, a Romgaz, a Hidroelectrica vagy a Transgaz, emellett több pénzintézet, köztük az Erste Bank, a Raiffeisen, a Banca Transilvania és a BRD − Groupe Société Générale kisebbségi tulajdonosa is. Október végén a külföldiek részesedése az FP-ben már meghaladta a 39 százalékot, miközben az állam kezében mindössze 3 százalékot alig meghaladó részvénycsomag maradt, ami biztosan nem elegendő a folyamatban lévő követelések kielégítésére. Hivatalos becslés szerint közel 40 ezer iratcsomó vár még feldolgozásra 21 milliárd euró értékben. Kiutat jelentene a kormány számára, ha korlátozná a kártérítés összegét, mint ahogyan korábban több ország, köztük Magyarország is tette. Piaci források szerint már el is készült egy törvénytervezet, amely szerint a kárpótlási alap legfeljebb 300 ezer lejt fizetne a károsultaknak több év alatt és részletekben. Ez a módszer azonban jogi aggályokat is felvethet, hiszen korábban több száz személyt is teljes mértékben és egy összegben (2010-től FP-részvényekben) kártalanítottak, a törvényt visszamenőlegesen pedig nem lehetne alkalmazni. A román kormány egyelőre mélyen hallgat a további kárpótlással kapcsolatos terveiről, noha az európai emberjogi bíróság 2012 júliusáig adott haladékot Bukarestnek, hogy megoldást találjon az ügyben.
