Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meredeken fölpattantak az olajárak a múlt héten, miután a fizikai kínálat különböző átmeneti tényezők együttes hatására az egyébként gyenge kereslet mellett is vevői nyomást generált a piacon. A jelenség különösen Európában volt tetten érhető, ahol a Brent hordónként 7,3 dollárral drágulva 114 dollárig emelkedett. A WTI eközben 4,2 dollárral, 87 dollárig drágult, így ismét emelkedett a két altípus közötti spread. A problémák egyik oka, hogy a válság miatt egyébként is alacsony tartalék készlettel működő európai finomítók kibocsátása 2003 óta nem látott mélységbe zuhant (309 millió hordó), miután a líbiai olaj még nem tért vissza a piacra, az északi-tengeri vezetékek pedig a karbantartási időszak miatt csökkentett kapacitással működnek. Ilyen körülmények között az európai finomítók erős árversenyt generáltak minden csepp északról érkező olajért.
A fizikai piaccal szemben a jövő sokkal bőségesebb kínálatot rejteget már egészen rövid távon is. Az Északi-tengeren kezd visszaállni a régi rend, a Buzzard mező lassan teljes, napi 200 ezer hordós kapacitásán termel. Hasonlóképpen lassan végeznek a rendkívül jó minőségű azeri olaj transzportjában kulcsszerepet játszó supsai kikötő rekonstrukciós munkáival is, így az azeri import a jövő hónapban visszaállhat a megszokott mennyiségre. Eközben Líbiában is dolgoznak a multik, a Repsol a napokban indítja újra az ugyancsak napi 200 ezer hordós Al-Sahara mező kútjait, és több kisebb mező újraindítása is a küszöbönáll az Eni, illetve a Total részéről. Az olaj kereslete ezzel szemben máris jelentős csökkenést mutat és a mostani, illetve egy-két hónappal ezelőtti drága olaj keresletcsökkentő hatása még csak 2012-ben jelentkezik majd. Ennek megfelelően az olaj ára már a közeli hetekben jelentős nyomás alá kerül, aminek hatására a Brent 93 dollárig gyengülhet 2011 végéig, és 2012-ben átlagosan 90 dollár körül alakulhat.
