Uniós csatlakozásunkkor hazánk lehetőséget kapott arra, hogy megtiltsa az uniós állampolgárok magyarországi termőföldvásárlását. A hétéves tilalom idén járt le, de újabb három évvel meghosszabbították a derogációt. 2014. május 1-jén azonban megnyílik a piac. Hogy milyen hatása lesz ennek a magyarországi földpiacra, az az állam szabályozásától függ. Szélsőséges esetben elképzelhető, hogy szigorú szabályozással ellehetetlenítik a külföldiek termőföldvásárlását, az is előfordulhat azonban, hogy nem, vagy csak kismértékben korlátozzák azt. Bármelyik forgatókönyv valósul is meg, egy dolgot látni kell: jelenleg a földpiac szereplői a szakmai befektetők, a pénzügyi befektetők és a magyar állam. Ha az uniós állampolgároknak lehetőségük lesz földvásárlásra hazánkban, az bővíti a kört, ha pedig nem, akkor a jelenlegi szereplők továbbra is tevékenykedhetnek a földpiacon. Márpedig az árak eddig is dinamikusan emelkedtek. Sem a moratóriummal kapcsolatos 2011-es várakozások, sem annak meghosszabbítása nem okozott jelentősebb lendületvesztést a földárakban.
Az pedig, hogy az állam egyre aktívabban kíván jelen lenni a földpiacon, már a jelenlegi tevékenységeiből is látszik. A 2014-ben lejáró moratórium előszeleként történtek már változtatások a földtörvényben, illetve az eljárási rendben. Így például augusztus 1-jétől az államnak elővásárlási joga van a tulajdonostársak között kötött adásvétel esetén is. További változás szeptember 1-jét követően lépett hatályba, mely szerint az adásvételi szerződést meg kell küldeni az NFA-nak mint az állam nevében eljáró szervezetnek is. Új az is, hogy mind adásvételi, mind haszonbérleti szerződés esetében a kifüggesztés időtartama 15 napról 15 munkanapra módosult.
Mindezekből látszik, hogy az állam foglalkozik a témával. Márpedig ha az állam aktív szereplője lesz a földpiacnak, annak mindenképp árfelhajtó hatása lesz, tehát egyik esetben sem kell félni attól, hogy a földárak emelkedése leáll.
