Érdemes nálunk egyáltalán kisebb részvényeket vásárolni?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A 2004. január eleji szintről, amikorra a kisebb és közepes kapitalizációjú vállalatok részvényeit ábrázoló BUMIX index indulóértékét kijelölték, egészen idén szeptember 26-áig 56,6 százalékkal emelkedett a BUX index, és csak 31,6 százalékkal ment fel a BUMIX. Az előbbi éves szintre átszámítva 6,0, az utóbbi 3,6 százalékos hozamnak felel meg, amiből könnyen le lehetne vonni azt a következtetést, hogy a kisebb és közepes társaságok részvényeit nem érdemes vásárolni, csak a nagyokét.

Ám nem volt ez mindig így, amint a történelmi adatok mutatják. A két index közötti olló − azaz a százalékos növekedésük különbsége, ami most 25 százalékpont (azaz 56,6 mínusz 31,6) − 2009 júliusától billenti a BUX index javára a mérleget, sőt idén a nyár elején 60 százalékpont körüli értékekkel csúcsközelben mozgott. A mutató csökkenéséből is látszik, hogy a nagyobb cégek részvényei az utóbbi hónapok eséseiben alulteljesítettek. Előtte viszont 2007 elejétől két és fél éven keresztül pont fordított volt a helyzet, a BUMIX hozama sokszor 40−60, sőt 65 százalékpontot is rávert a BUX-éra.

Azelőtt, még korábban ismét éveken keresztül a BUX index teljesített jobban, amelyről tudvalevő, hogy 94-96 százalékát évek óta ugyanaz az öt részvény teszi ki, tehát nyugodtan tekinthetjük a nagy kapitalizációjú cégek indexének. (Jelenleg sorrendben a Mol, az OTP, a Richter, a Magyar Telekom és az Egis ez az öt papír. Korábbi években az OTP és a Mol sokszor helyet cserélt, illetve kivezetéséig a BorsodChem is többször bekerült a körbe az Egis helyett.)

A BUMIX index sokkal kevésbé koncentrált, az első öt részvény csak 53−66 százalékát tette ki az utóbbi hét évben. Szinte mindig az Egis a legnagyobb papír benne, de ennek súlya is ritkán ment 20 százalék fölé. A második helyen korábban főleg az FHB állt, gyakran volt még dobogós a Fotex, a PannErgy, a Danubius és korábban a Démász. Ezek közül többnek is voltak olyan izgalmas korszakai, amikor komolyan fel tudták vinni a BUMIX indexet, elég csak arra gondolni, amikor a most 520 forintos Rába 2800 forint közelében tetőzött vagy az Egis 35 ezer forintba került, de az FHB is érte már a jelenlegi 4-5-szörösét.

A két index említett évi 6,0, illetve 3,6 százalékos évesített hozamai persze felvetik azt a kérdést is, hogy érdemes-e egyáltalán hosszú távon részvényeket vásárolni, hiszen ezek a mértékek nem érik el az állampapírhozamok vagy a jobb bankbetétek szintjét, bár a BUX az inflációt talán legalább lekörözte. Ezzel kapcsolatban érdemes emlékezni rá, hogy megint válságban vagyunk, és akár idén tavasszal is sokkal pozitívabb választ adhattunk volna erre a kérdésre, hiszen a BUX index akkor 30-40 százalékkal volt feljebb.

Évesített hozama akkoriban − szintén 2004 elejétől számolva − 12−14 százalék között mozgott, ami már bőven versenyképes az állampapírokkal. A BUMIX hozama ebben az időben 9,1−9,8 százalék között volt. A másik tudnivaló, hogy azt a kérdést, hosszú távon a részvények hozama meghaladja-e a kötvényekét, a fejlett nyugati országokban is sok évtizedes távlatban szokták igazolni − már amikor sikerül.