Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valódi mészárlást rendeztek az európai bankpapírok és a nemfizetésükre köthető biztosítási csereügyletek (cds-ek) körében a befektetők, miután tetőfokára hágott a bizonytalanság. Az ok ismét az eurózóna válságának újabb felvonása. A görög kormányzat apadó pénzforrásai mellett a német kormányzat kimentési elkötelezettsége mögüli fokozatos kihátrálás folytán immár sokadjára sejlett fel a küszöbönálló görög államcsőd rémképe.
Ezután, nem meglepő módon, a nap folyamán új történeti csúcsra emelkedett a belga, a francia, az olasz és a spanyol cds-felár. Ezzel párhuzamosan a görög kétéves államkötvények hozama 65 százalék fölé, míg az egyéves papíroké 115 százalékra ugrott. A német tízéves kötvényeké viszont a kockázatkerülés jegyében 1,72 százalékon historikus mélypontra ért. Az európai bankszektor dollárlikviditásának romlását érintő aggályokat pedig az táplálta, hogy a három hónapos bankközi kamatláb (Libor) 0,343 százalékra szökött fel a pénteki 0,338 százalékról, miközben az ECB-nél elhelyezett betétek állománya a tavaly augusztus óta nem látott 182 milliárd euróra ugrott.
A nyomott hangulaton tovább rontott a visszaeső lefedettség mellett elszálló hozamokat eredményező olasz állampapír-aukció. Ám a francia bankok 10 százalék feletti zuhanásához (árfolyamuk így a vészterhes 2009. eleji szintnél jár) nagyban hozzájárult, hogy a Moody\'s akár már a héten ronthat a júniusban felülvizsgálat alá helyezett BNP Paribas, Crédit Agricole és Société Générale besorolásán − értesült a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokból. A hitelminősítő a felülvizsgálatot annak idején azzal indokolta, hogy a bankok jelenlegi besorolása nem tükrözi egy esetleges görög csőd vagy a kötvények átstrukturálásának rájuk gyakorolt hatását.
A francia jegybank elnöke, Christian Noyer tegnap erre közölte, hogy a francia bankok bármilyen Görögországban kialakuló helyzetet kezelni tudnak jelenlegi forrásaikkal is, valamint nem fenyegeti őket likviditási kockázat sem − írta a Marketwatch. Az érintett bankok közül a Société Générale is előállt a farbával. Bejelentette, hogy egy újabb elbocsátási hullám mellett különböző eszközeinek eladásából 4 milliárd eurónyi tőkét szabadít fel 2013-ig, amivel a Basel III előírásainál erősebb, 9 százalék feletti core tier 1 tőkemegfelelési mutatót céloz meg. A pénzintézet ezenfelül közölte, hogy a múlt pénteken görögállamkötvény-kitettsége a júniusinál kevesebbre, 900 millió euróra rúgott (4,3 milliárd eurós teljes eurózónaperiféria-kitettsége a mérlegfőösszeg kevesebb mint 1 százalékát jelenti) − írta a Reuters. Mindez nem nyugtatta meg a befektetőket, a pénzintézet papírjai ugyanis közel 11 százalékkal zuhantak. Az eladási hullám alól a német és az olasz pénzintézetek sem tudták kivonni magukat. A Deutsche Bank jegyzése közel 7,2, míg a Commerzbanké 11,3 százalékkal került lejjebb, ám az UniCredit sem úszta meg a tízszázalékos leértékelődést.
Mindenesetre árulkodó tény, hogy a pénzügyi szektor részvényeire vonatkozó európai shorttilalmak mintegy egy hónappal ezelőtti bevezetése óta a francia bankok árfolyama összességében több mint 14, míg a spanyoloké 8 százalékkal zuhant a Bloomberg adatai szerint.
