Augusztus végén a román állam részesedése az FP-ben 6,17 százalékra csökkent az év eleji részvényeladást követően. Mivel a tőzsdei árfolyam azóta sokat esett, baj lehet az igények kielégítésével. Korábban a károsultakat ugyanis egylejnyi megállapított jogos követelés fejében egy lej nominális értékű kárpótlási jeggyel kártalanították, a tőzsdei bevezetést követően azonban a kártalanítás 60 napi kereskedési átlagon, azaz 0,4−0,5 lejen történik. Bukarestnek így kétszer több papírra van szüksége egylejnyi követelés kifizetéséhez, mint korábban.
A román kormány 2005-ben olyan jelentős román cégek részvényeivel tőkésítette fel az alapot, mint a Petrom, a Transgaz, a Transelectrica, a Romgaz, a Nuclearelectrica vagy a Hidroelectrica. E részesedések azonban mindössze 4000 személy kárpótlására voltak elegendők összesen hárommilliárd euró értékben, miközben az összkövetelések értéke meghaladja a 21 milliárd eurót. Az egyre csökkenő vagyont látva a román kormányfő felszólította a szenátust, hogy gyorsítsák fel az állami tulajdonú vállalatok privatizációját, amelyben az FP is részesedéssel bír. Traian Basescu ugyanis abban bízott, hogy a vállalatok részvényeinek piacra dobása növeli majd az FP-részvények értékét is, elegendő forrást teremtve a károsultak kárpótlására. A szenátus azonban a válságra hivatkozva 2012 végére tolta ki a határidőt, így a szóban forgó nyolc vállalat − négy repülőtér és négy kikötőüzemeltető − részvényértékesítése leghamarabb 2013-ban lehetséges.
A kormányt ért kudarc ellenére Victor Cazana, a privatizációs hatóság (OPSPI) vezetője múlt heti nyilatkozatában igyekezett megnyugtatni a befektetőket, mint mondta: az állami vállalatok privatizációs folyamata nem áll le, és mint ahogy azt a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződésben vállalták, még az idén tőzsdére megy a Transgaz és a Transelectrica 15-15 százaléka. Jövőre adják el a Transgaz Medias 15 százalékát, újra piacra dobják az OMV Petrom közel 10 százalékát, és hasonló nagyságú részvénycsomagot értékesítenek a Hidroelectrica és a Nuclearelectricából is. Látszólag jó hír ez a kárpótlási alap részvényeseinek és a kárpótlásra váróknak is. Az FP június végén ugyanis több mint 20 százalékos részesedéssel rendelkezett az OMV Petrom olajtársaságban, emellett 13,4 százalékos Transelectrica-, közel 15 százalékos Transgaz-, 9,7 százalékos Nuclearelectrica-részvénypakettje és 24,7, illetve 24,3 százalékos tulajdonrésze volt a turceni és a craiovai energetikai vállalatokban, de részvényese a Romtelecomnak és a CEC banknak is. Elemzők szerint viszont a kormány számára mindössze egy megoldás maradt: kénytelen lesz az állami vállalatok egy részét az alapba apportálni, növelve ezzel tulajdonrészét.
