Átmeneti esés után szerdától ismét emelkedni kezdett az olaj világpiaci ára a múlt héten, és végül mindkét altípus szerény emelkedéssel zárta a heti kereskedést. A Brent hordónkénti ára ezúttal kisebb növekedést mutatott, mint a WTI-é, így a két altípus közötti spread minimálisan szűkült.
A hét első kereskedési napjait a líbiai felkelők által elért sikerek uralták, ezek hallatán a Brent árfolyama 106 dollárig csökkent. Ugyanez ütött később vissza a hét második felében, amikor arról kezdtek hírek szállingózni az országból, hogy a kitermelés eredeti szintjének helyreállítása akár több évet is igénybe vehet. A rendkívül jó minőségű líbiai olajra optimalizált dél-európai finomítók eszerint idő előtt lélegeztek fel, a jelek szerint ugyanis nem ússzák meg az átállást a magasabb kén- és alacsonyabb aromásanyag-tartalmú energiahordozókra. A Líbiából érkező hírek ugyanakkor továbbra is ellentmondásosak, legyenek azok a kitermelési és szállítási kapacitások állapotáról, a belpolitikai helyzetről vagy az új vezetés erejéről és piaci nézeteiről szóló információk, így megbízható képet leghamarabb a multinacionális cégek megjelenése és helyszíni értékelése után kaphatunk az afrikai országból.
A WTI nagyobb arányú emelkedését leginkább a Fed péntekre időzített Jackson Hole-i tanácskozása és az azt követő Bernanke-beszéddel kapcsolatos várakozások, továbbá az Irene hurrikán olajkitermelésre gyakorolt potenciális hatása indokolta. A Fed-elnök pénteki beszéde sok konkrétumot nem tartalmazott, de életben tartotta azokat a reményeket, amelyek szerint szeptember végétől ismét beindulhatnak a jegybanki kötvényvásárlások, és ezzel ismét jelentős likviditási többlet szakad a piacokra, amelyek egy része megint az árupiacokon kereshet menedéket magának. Az Irene hurrikán az eddigi hírek szerint nem okozott jelentős károkat a Mexikói-öbölben, a biztonsági okokból leállított kutak miatt kiesett kitermelést pedig már rutinszerűen beárazták a piacok, így ez a tényező inkább a WTI árának csökkenése felé mutat majd az e heti kereskedésben.
Mindkét altípus esetében igaz maradt az a korábbi állítás, hogy a következő hónapokban a fundamentális tényezők az olajárak csökkenése irányába mutatnak. A lassuló világpiaci növekedést és a magas olajárakat a fejlett piacokon a kőolaj-felhasználás csökkenése, a feltörekvő piacokon pedig a vártnál lassabb növekedés kíséri, így az emelkedő kitermelési szintek mellett a piaci igények kielégítése 2012 végéig mindenképpen biztosított. Az arab országok politikai bizonytalansága, a pénzjegynyomda beindításának esélye ugyanakkor továbbra is hektikus ármozgásokat idézhet elő.
