Nem túl szívderítő a tájkép az augusztusi csata után

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Egy hónap alatt, július 22-től augusztus 24-ig 9,3 százalékos veszteséget szenvedett el a legszerencsésebb, és 20,8 százalékot a legpechesebb hazai tiszta részvényalap. Azért nem nevezzük őket legjobbnak és legrosszabbnak, mert egyrészt ilyen rövid távra az összehasonlításnak nincs sok értelme, hiszen az alapokat több évre ajánlják, tervezik. Másrészt egy tiszta részvényalaptól elvárható, hogy sok részvényt tartson, és ha így tesz, akkor bizony általános tőzsdei árzuhanások alkalmával törvényszerű, hogy visszaesik vagyonának értéke.
A Bamosz adatbázisa szerint tiszta részvényalapnak minősülő 65 különböző befektetésijegy-sorozat meg is felelt ezen elvárásnak, hiszen mindegyik veszített. Az említett veszteségek mértéke sem különösebben magas, sem pedig alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a BUX index ezen idő alatt 18, az S&P−500 amerikai részvényindex 12, a DJ Eurostoxx EU-s blue chip-index 19 százalékkal esett, és hogy egzotikusabb vidékek se maradjanak ki, az MSCI EM dollárban számolt feltörekvő piaci mutató is 15 százalékkal ment lejjebb.

Eközben az euró és a dollár forintárfolyama 2-2 százalékkal ment fel, ami persze csökkentette a veszteséget az ezen devizákban befektető alapoknál, hiszen devizaeszközeik felértékelődtek általa. Ahogy az indexekből is számítani lehetett rá, a lista elején, tehát a kevesebbet veszítő alapok körében inkább ázsiai, dél-amerikai, feltörekvő piaci, észak-amerikai konstrukciókat találunk. A végén pedig magyar, orosz és egyéb feltörekvő európai portfóliókat.

Ami a valamivel kevesebb részvényt tartó részvénytúlsúlyos alapokat illeti, hozamuk ez alatt az egy hónap alatt hasonlóan alakult: a 74 különböző befektetésijegy-sorozatból mindegyik mínuszos volt, 7,4 és 19,2 százalék közötti mértékben. A még alacsonyabb kockázatú úgynevezett kiegyensúlyozott vegyes alapoknál pedig a legjobb hozam félszázalékos plusz volt, a lista végén levő pedig megúszta 12,1 százalékos veszteséggel. Nagyon érdekes volt a származtatott alapok teljesítménye: náluk ugyanis 39 értékpapírból csak 15 hozama volt mínuszos a jelzett időszakban. Körükben is előfordultak ugyan két számjegyű veszteségek, de hasonló mennyiségben voltak alapok ugyanekkora nyereséggel is. Sokan, úgy látszik, ki tudták használni a részvényárfolyamok esését származékos ügyletekkel (shortolással); bár lényegük a mindenevő befektetési politika, más magyarázat is lehetséges, némelyikük feltehetően devizákkal ért el nyereséget. (Napi Gazdaság, 2011. augusztus 11.)

Túl egyszerű lenne azonban az a következtetés, hogy akkor részvényalap helyett vegyünk származtatott alapot − nem lehet tudni ugyanis, melyikük mikor, melyik irányba fog pozíciókat felvenni, és nem fog-e veszíteni rajtuk. Mivel ezek az alapok tőkeáttétellel dolgoznak, veszteségeik és nyereségeik egyaránt jóval magasabbak lehetnek, mint a részvényalapoké, extrém esetben akár másfél-kétszeresek is.