Kerülik a magyar részvényeket a külföldi befektetési alapok

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Kilenc neves külföldi alapkezelő által kezelt befektetési alap portfólióját vizsgálva látszik, hogy június vége és július vége között a magyar részvények mennyisége 376 millió euróról 338 millióra, azaz 10,1 százalékkal csökkent, miközben összes tőkéjük csupán egyetlenegy százalékkal mérséklődött. A változást csak részben magyarázza az, hogy a hazai részvénypiac esett a hónap során: a BUX csökkenése 4,7 százalékos volt.

Igaz, az OTP, amelynek súlya valószínűleg messze a legmagasabb e körben, júliusban 8,6 százalékkal veszített árából, és 1,7 százalékkal gyengült a forint is az euróhoz képest, e kettő együtt már bőven kiadná a 10,1 százalékot. Hogy más hazai részvények pontosan mekkora mennyiségben fordultak elő, nem tudni pontosan, az alapok havi jelentései a legnagyobb tíz befektetést szokták feltüntetni, miközben egyes alapokban 60-70-féle részvény is előfordul. Annyi viszont bizonyos, hogy nem csak OTP-t vettek nálunk.

A sok alapnál benchmarkként (irányadó mutatóként) használt MSCI Emerging Europe Index júliusban 0,65 százalékkal még emelkedni is tudott (azóta 19 százalékot zuhant), így a hazai piac mindenképpen alulteljesített. Az index egyszerű változatában egyébiránt 3,6 százalék volt a hazai részvények aránya, de sok alapnál eltér ettől a benchmark.

A legnagyobb vizsgált konstrukció, a BlackRock, úgy tűnik, kedvel és felülsúlyoz bennünket, de nála is nagyjából az összképhez hasonlóan, 7,6-ról kerek hét százalékra csökkent a súlyunk.

Az OTP itt belefért az első tíz cég listájára, de aránya 4,9-ről 4,4 százalékra, helyezése negyedikről hatodikra esett. Így ennél az alapnál jól látszik, hogy az OTP-n kívül is vannak rendesen magyar befektetései. A BlackRock a hónap során az orosz, cseh, ukrán pozícióit növelte, valamint a készpénzállományát, 3,0-ról 3,8 százalékra. A dobogós részvények listáján főleg, mint számos más alapnál ebben a kategóriában, elsősorban az orosz energetikai óriások és a Szberbank előzgetik egymást.

A második legnagyobbnál, a Baringnél is nagyjából arányosan esett vissza papírjaink aránya, de jóval alacsonyabb az előzőnél, és nem fért fel egy részvényünk sem a tízes listára. Hasonló a helyzet a Pictetnél és a Schrodersnél is, az utóbbinál azonban azt is lehet tudni, hogy csökkent a felülsúlyozás mértéke. Júniusban 4,4 százalékos benchmark-súlyunk mellett 5,7 százalékos, júliusban 4,0 százalékos mellett 4,8 százalékos volt a részvényarányunk, így könnyen lehet, hogy adtak el a magyar részvényekből.

A Mark Möbius nevével fémjelzett Templeton-alap változatlanul kedvel bennünket, és a benchmark indexe 3,6 százalékánál sokkal több hazai részvényt tart, kilencszázaléknyit. Bár itt is csökkent a súlyunk, de kevésbé, mint másutt, így nála könnyen elképzelhető, hogy a júliusi lassú BUX-lecsorgást még vásárlásokra is felhasználta.

Továbbra is van két cég, amelynél változatlanul nulla százalékra tartanak érdemesnek bennünket. A JP Morgannél ez azért fájó, mert nagy az alap, egymilliárd euróból nem áldoztak ránk egy centet sem. A WestLB konstrukciója pedig kicsike ugyan, de érdekes, kifejezetten Európa keleti felére koncentrál, és nagyon diverzifikált, sokszínű, benchmarkja is más, az ő irányadó indexében Magyarország nagy szeletet, 9,6 százalékot kapott. Ráadásul másutt általában hiányzó kazah, litván, szerb részvényeket is tart, gyakorlatilag mindent − csak éppen magyarokat nem.

Forrás: havi jelentések, adatlapok, Napi Gazdaság-gyűjtés