Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évek legerősebb negyedéves jelentését publikálta az OTP Bank, amit összességében pozitívan értékel Gyurcsik Attila, a Concorde elemzési vezetője, elsősorban a csökkenő céltartalékképzés miatt. A céltartalékképzés hitelállományhoz viszonyított százalékos arányát a szakzsargon kockázati költségnek hívja. Amennyiben ezt nézzük, akkor az látható, hogy az OTP kockázati költsége az év második negyedévében 2,9 százalékra mérséklődött, ami a legalacsonyabb érték 2009 első negyedéve óta, ami mindenképpen jó hír. Az alacsony kockázati költségek mögött a hitelportfólió romlásának a lassulása áll, a késedelmes hitelek aránya csak 15,4 százalékra nőtt az előző negyedévi 15 százalékról, és bár az alacsony növekedést néhány technikai hatás is segítette, a dinamikát tekintve még ezekkel a hatásokkal korrigálva is lassuló romlást láthatunk. A legfontosabb kérdés ezeknek a kedvező tendenciáknak a fennmaradása lehet, hiszen a frank ereje mindenképpen ronthatja a hitelportfólió minőségét. A rossz hír pedig éppen ez, azaz hogy a második negyedév a múltat tükrözi, és a pozitív tendenciák fenntarthatósága kérdéses a svájci frank számottevő erősödése és a gazdasági aktivitás lassulása miatt. Ezért óvatosak lennének a vételekkel, a mostani korrekcióban inkább reáleszközök vásárlását javasolják, ami inkább a Mol, a cseh CEZ és NWR vagy a JSW részvényeit jelenti. Az Equilor elemzői szerint viszont vegyes számokkal lepte meg az OTP a befektetőket. A nettó kamatbevétel ugyan hajszállal elmaradt a piaci konszenzustól, a nettó profit azonban jócskán meghaladta azt. A főbb eredménysorokon változatlanul az elmúlt negyedévek tendenciái köszönnek vissza, érdemi elmozdulás egyelőre tehát nem érezhető a működésben − teszik hozzá. A külföldi leányok eredmény-hozzájárulásának ugyanakkor nagyon lehet örülni, mert a nettó profit mintegy egyharmadát már a nemzetközi porondon tevékenykedő leánybankok adták. Ez alapvetően két tényező eredménye: néhány egységnél a javuló környezet nyomán céltartalékokat szabadítottak fel, másrészt a magyar bankadó és a bázisidőszakhoz képest bizonyos egyszeri tételek eltűnése satuba fogta a magyarországi profittermelést. A bankadó megugrásában egyébként főszerepet játszott, hogy az időszak végén a forint gyengülése automatikusan növelte a devizahitel-állomány forintban kifejezett értékét, a bankadót pedig a mérlegfőösszegre vetítve kell fizetni. Az OTP 5 milliárd eurót meghaladó likviditása ellenére azonban az Equilor elemzői úgy vélik, egy esetleges globális pénzpiaci borulás a refinanszírozási oldalon az OTP működésére is nyomást gyakorolhat.
