Mintegy negyvenmilliárd forint távozott az intézményi részvényalapokból

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Bamosz adatbázisában szereplő nyilvános befektetési alapok adatai alapján végzett számításunk azt mutatja, hogy átlagon felüli értékű, 65 milliárd forintnyi tőkét vettek ki az alapokból a múlt hónapban. Ennek azonban majdnem pontosan fele három intézményi befektetőknek szóló részvényalap-sorozatra jutott (Aegon Russia I, ING Globális és Aegon IstanBull I).
Mivel a korábbi hónapokban erre többször volt példa, elképzelhető, hogy nyilvános alapokból zárt körűekbe csoportosítottak át pénzeket, így a Bamosz havi összesítésében újra megjelennének ezek az összegek, a nyilvános adatbázisban viszont már nem. Elvileg az állam is állhat a háttérben, ha kerültek hozzá a nyugdíjvagyonon keresztül ilyen értékpapírok, részletes statisztikák híján nem tudhatjuk.

További mintegy tízmilliárd forintnyi tőke a kisebb részvényalapokból is távozott, valamint az eddig eléggé népszerű, hiperkockázatos származtatott kategóriában is bő hárommilliárddal apadt a kezelt vagyon. Az ingatlanalapok lassú zsugorodása is tartott, így nagy bizonyossággal elmondhatjuk, hogy a kis- és nagybefektetők egyaránt csökkentették kockázatvállalásukat júliusban. Ami így utólag, az augusztusi árfolyamok, fekete tőzsdenapok ismeretében felettébb bölcs döntésnek bizonyult. Ám a pénzpiaci jellegű, alacsony kockázatú alapokból is elment 22 milliárd forint, csak a garantált alapok tudtak 5,7 milliárddal bővülni.

A rendkívüli helyzetre való tekintettel megnéztük augusztus első hetének statisztikáit is, azok sem voltak sokkal vidámabbak. Az OTP Orosz Részvény Alapból két nap alatt hétmilliárd forint távozott, nagy valószínűséggel szintén intézményi szereplő döntése nyomán. Egy kínai részvényalapból 900 millió forintot vittek el.

Az összes részvényalap együtt 8,5 milliárd forintnyi tőkekivonással kellett szembesüljön, hasonló, hétmilliárd körüli a teljes hazai alapszektor forrásvesztesége is, csupán az alacsony kockázatú pénzpiaci alapoknál volt kétmilliárdos, a származtatottaknál félmilliárdos tőkebeáramlás.

A nagy tőkepiaci viharok idején hagyományosan rossz idők járnak az alapokra is. Sokan inkább visszaváltják befektetési jegyeiket, esetleg bankbetéteiket, és közvetlenül OTP-részvényeket vesznek belőlük. Mások a 2008. végi−2009. eleji, évi tíz százalék feletti betéti kamatok csábításának nem tudtak ellenállni vagy az alapok rossz múltbeli hozamai kedvetlenítették el őket, és emiatt vonultak máshová. (A hivatalos Bamosz-adatok szerint a 2008. augusztus végi 3095 milliárd forintról 2009 júniusára 2465 milliárd forintra csökkent az alapok vagyona − részben a visszaváltások, részben az árfolyamveszteségek miatt −, majd 2011 februárjában 3888 milliárdnál tetőzött.)

A MarketWatch szakírója, Chuck Jaffe hétvégi írásában azt boncolgatta, milyen hátrányokkal jár, ha a kisbefektető egy zsugorodó alapban reked. Számpéldája szerint, ha a százmillió dolláros alap 2,5 millió dollárt hagy tartalékként készpénzben, de a befektetők hirtelen ötmilliót akarnak kivenni, akkor 2,5 millió dollárnyi részvény eladására kényszerül, ami több okból is rossz a bennmaradóknak.

Egyrészt az alapkezelő keze meg lesz kötve, mert nem az alap eredeti céljai, stratégiája alapján fektet be, hanem a likviditási követelményeknek kell eleget tennie, nem koncentrálhat a hozamtermelésre. Másrészt az eladások jutalékköltséggel járnak, amit az egész alap fizet. Harmadszor, legalábbis Amerikában, adófizetési kötelezettségek keletkezhetnek. (Magyarországon hitel is vehető fel a visszaváltások rendezésére, akkor persze annak kamatait is fizetni kell.)

A legrosszabb azonban valószínűleg az, hogy az alap éppen akkor kerül kényszereladói pozícióba, amikor a piacok meredeken lefelé tartanak és nagyon nehéz ilyen pánikszerű piaci hangulatban eladni, jó áron pedig lehetetlen. Különösen durva hatással lehet ez olyan konstrukciókra, amelyek kis kapitalizációjú részvényekre szakosodtak. A probléma mindenkori nagysága függ az adott portfóliótól, befektetési stratégiától, az alap pénzügyi helyzetétől is.