Július elsejétől különösebb hírverés nélkül megváltozott a hazai befektetési alapok kategorizálási rendszere, amelyet az alapkezelők szervezete, a Bamosz ír elő tagjai számára (az alapokban kezelt vagyon majdnem száz százalékát a tagok kezelik). Az egyik legfeltűnőbb változás, hogy két nagy csoportot alakítottak ki, az egyik a hagyományos alapoké − ez a pénzpiaci, részvény-, kötvény- és vegyes alapok világa −, a másik a speciális alapoké. Az utóbbi kategóriába tartoznak az ingatlanalapok, a származtatott alapok és a tőkevédett alapok − ezek a kategóriák eddig is léteztek −, de jön hozzájuk még kettő: az abszolút hozamú alapok és az árupiaci alapok, amelyeket eddig más elnevezéssel soroltak be. Mindkettőre nagy szükség volt, hiszen az utóbbi években nálunk is népszerűek lettek ezek a különlegesebb befektetési formák. Az egyéb kategória ezzel párhozamosan eltűnt. További előírás, hogy ahol a tőkeáttétel mértéke nem haladja meg a 30 százalékot, a hagyományos alapok közé sorolandó, ahol 30 százaléknál nagyobb, azok a speciális alapok közé tartoznak.
Sok alapfajtán belül, ahogy eddig is, alkategóriák vannak, és ezek is változtak. Az ingatlanalapok például lehetnek közvetlenül és közvetve ingatlanba fektetők. A vegyes alapok viszont az eddigi kettő helyett háromfélék lehetnek, óvatos, kiegyensúlyozott és dinamikus vegyes, utóbbi eléggé hasonlít a korábbi részvénytúlsúlyos kategóriához. Az ajánlás július 1-jén lépett hatályba.
