Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az állampapírok több ország (így Görögország mellett Portugália vagy Olaszország) esetében is elvesztették kockázatmentes megítélésüket, és félő, hogy ez egyre több állam kötvényeire gyűrűzhet át − hívta fel a figyelmet a svájci székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) hétfői jelentésében. A folyamat a bankok nagyarányú kitettsége folytán nemcsak az állampapírok hozamainak elszállásában, hanem az európai bankszektor részvényeinek mélyrepülésében is tetten érhető.
Amennyiben a kormányzatok nem térnek vissza minél előbb a fenntartható fiskális pályára és fennmarad a szuverén adósságok kockázati szintje, a BIS szerint a pénzügyi felügyeleteknek fokozottan oda kell figyelniük, hogy ne alkossanak olyan szabályozói környezetet, amely a bankokat államkötvények felhalmozására és tartására ösztönzi.
Eddig főleg az európai pénzintézetek húztak hasznot abból, hogy a Basel II tőkemegfelelési előírások alapján gyakorlatilag nulla közeli kockázati besorolással tartották nyilván könyveikben nagy mennyiségben birtokolt állampapírjaikat, mondván, egy esetleges államcsőd esélye szinte kizárt. Az eurózóna adósságválsága viszont kezdi alaposan felülírni ezt a forgatókönyvet.
A BIS jelentése szerint az államkötvényeken elszenvedett veszteségek gyengítik a pénzintézetek tőkehelyzetét, ráadásul ezzel párhuzamosan a finanszírozás forrásköltségeinek emelkedésével jár. Ráadásul a jegybankok felé is romlik beszámíthatóságuk fedezetként, így a bankok csak drágább forrásokból tudnak pénzt bevonni. Ezt tetézi, hogy a szuverén adósbesorolások leminősítése a korábbiakban gyakran vezetett a bankok hitelminősítésének rontásához is (a fő szabály szerint ugyanis egy bank besorolása legfeljebb az anyaország besorolásával lehet egy szinten), ami szintén a forrásköltségek emelkedéséhez vezet.
Megoldásként a BIS a helyi államkötvények hitelbesorolásának szorosabb követését, illetve a befektetési portfóliókon belüli súlyozásának ésszerű határokon belüli csökkentését javasolja a pénzintézeteknek. Finanszírozási oldalon a lakossági betétek súlyának növelésére biztatja a BIS a bankokat, hiszen ezek lényegesen kevésbé érzékenyek a hitelminősítői besorolások rontására.
