A New York-i és a londoni tőzsdén is szünnap volt hétfőn, így a legnagyobb intézményi befektetők nem hajtották a forgalmat világszerte, ezért aztán nagyobb mozgások nélkül telt a hétfő. Ázsiában estek az árfolyamok, és a görög adósságválság miatti félelmeket nem oszlatta el az Európai Unió és az IMF drákói terve, így nem keltett meglepetést, hogy a nap végén gyengülést mutattak az indexek. A nyitva tartó tőzsdék indexei közül a frankfurti DAX 0,04 százalékkal, a párizsi CAC−40 pedig 0,2 százalékkal, a páneurópai Stoxx Europe 0,1 százalékkal, az athéni 1,7 százalékkal esett a pénteki záróértékükhöz képest. Frankfurtban a 2,7 százalékot zuhanó Commerzbank húzta le a legjobban az indexet, miközben a Deutsche Bank árfolyama stagnált, a BASF és a Bayer pedig 1 százalékkal erősödött. Némi felfordulást okozott a német kormány bejelentése, miszerint tizenegy éven belül az összes atomerőművet bezárják és ráadásul a nukleárisfűtőelem-adót is megtartják. Ez komoly részvénypiaci hatással járt, a német áramszolgáltatók estek − az RWE 1,7 százalékkal, az E.On pedig 2,5 százalékkal −, a megújulóenergia-cégek azonban jelentős mértékben erősödtek. Kiemelkedik közülük a csaknem 9 százalékot rallyizó német Solarworld és az 5 százalékot emelkedő spanyol Gamesa Corp., valamint a norvég Renewable Energy és a dán Vestas Wind Systems. A francia tőzsdén a Credit Agricole 1,7 százalékos gyengülése tűnt ki negatív értelemben. Athénban az Alpha Bank 9 százalékot, a Piraeus Bank pedig 4 százalékot zuhant. Az árupiaci folyamatokat is főleg a görög félelmek diktálták, a Brent hordója 28 centet gyengült, és lapzártánk idején 114,75 dolláron állt, az azonnali szállítású arany unciájának árfolyama pedig változatlanul 1535,9 dolláron állt.
