Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az FP-alapot 2005-ben azzal a céllal hozták létre, hogy kárpótolják azokat a személyeket, akiknek ingatlanjait a szocializmus időszaka alatt államosították, ám a vagyontárgy visszaadása már nem lehetséges. Az alap tőzsdei bevezetéséig, azaz idén januárig a károsultakat egylejnyi megállapított jogos követelés fejében egy lej nominális értékű kárpótlási jegyekkel kártalanították. A tőzsdei bevezetést követően viszont a kuponok átváltása, illetve a kártalanítás a kérés benyújtását megelőző 60 kereskedési nap átlagán történik, ami jelenleg alig magasabb, mint 0,5 lej. Bukarestnek így kétszer több papírra van szüksége egy kárpótlási jegy részvényre való konvertálásához, illetve egylejnyi követelés kifizetéséhez, mint az eredeti árfolyamon.
A kormány az elmúlt öt évben az alap mintegy 63 százalékát felhasználva mintegy háromszázezer személyt kártalanított közel 2,5 milliárd euró értékben. A jelenlegi árfolyamon nagyjából ugyanennyit ér a pénzügyminisztérium tulajdonában maradt 37 százalékos FP-részesedés. A több tízezerre rúgó követelést látva azonban félő, hogy Bukarest egyszerűen kifogy a részvényeiből, becslések szerint ahhoz, hogy a román kormány minden követelést kielégítsen, a meglévő tulajdonrészén kívül közel 4 milliárd euróra volna szüksége − figyelmeztetnek a bukaresti Ziarul Financiarnak nyilatkozó elemzők. Bár erre az esetre hivatalos forgatókönyv még nem készült, szakértők szerint Bukarest kénytelen lesz az állami vállalatok egy részét az alapba apportálni, ami azt eredményezné, hogy az állam tulajdonrésze minden valószínűség szerint ismét 50 százalék fölé emelkedne. Tény, hogy Bukarest előbb-utóbb kénytelen lesz valami megoldást találni a kárpótlásra, mert bár az alap tőzsdei bevezetésétől jelentős felértékelődést vártak, az FP-papírok egyelőre nem hozták a várt eredményeket. A részvények lejtmenete tulajdonképpen a bevezetés óta tart, és a hír, mely szerint Bukarest újrakezdi a kárpótlási jegyek osztását és várhatóan több mint egymilliárd részvényt dobhatnak hirtelen piacra, 0,5 lejes szintig nyomta le az árfolyamot. (Napi Online, 2011. május 15.). A papírok szabadesését részben sikerült az alapot adminisztráló Franklin Templeton Investmentnek (FTI) megállítani azzal, hogy sajátrészvény-vásárlásba kezdett. A britek korábban sem titkolták, hogy amennyiben az árfolyammozgás megkívánja, élni fognak a részvények 10 százalékára vonatkozó elővásárlási opciójukkal. Az FTI a múlt héten 7,5 millió saját részvényt vett 0,53 lejes átlagáron, a kedden vásárolt 5,6 millió papír darabjáért mindössze 0,5115 lejt kellett fizetnie. Az FP-részvények a január 25-i listázás óta 23 százalékot veszítettek értékükből, az alap kapitalizációja 450 millió euróval, 1,67 milliárd euróra csökkent, miközben nettó eszközértéke 410 millió euróval, 4,06 milliárd euróra nőtt.
