Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A várakozásoknál jóval alacsonyabb, 17,18 milliárdos nettó eredményt ért el az OTP-csoport az elmúlt év utolsó negyedében (lapunk konszenzusa 26,5 milliárd forint volt). Az éves profit 117,9 milliárdot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 150,2 milliárddal. A várakozásoktól lényegesen elmaradó profit a magasabb céltartalékolásból ered. A beszámoló külön is kitér arra, hogy a válság hatására jelentősen romlott az ügyfelek fizetőképessége, ezért számottevően nőttek a kockázati költségek. Így a negyedik negyedévben a lapunk által megkérdezett elemzők várakozásainál kilencmilliárd forinttal több, 69 milliárd forintnyi céltartalékot képzett az OTP. 2010-ben javult viszont a kilencven napon túli hitelek fedezettsége. A 10,6 százalékra növekvő arány mellett ugyanis már a rossz hitelek 78,2 százalékát fedezték le a negyedik negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 74,9 százalékos aránnyal.
Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese az éves eredményekről tartott tájékoztatón leszögezte, a tartalékképzés tavalyi növekedése a rossz hitelállomány célzottan magasabb lefedettségének tudható be. A 273 milliárd forintnyi céltartalékolás eredményeként 1000 milliárd forintnyi rossz hitelre 750 milliárd forint céltartalék jut. Az idei év egyik legfontosabb feladata a rossz hitelállomány menedzselése lesz - mutatott rá Bencsik. Reményei szerint idén már csökken a céltartalékképzés mértéke, ám a sok bizonytalanság miatt e téren nem lehet jóslásokba bocsátkozni. A pénzintézet a 2009 második felétől indított adósvédelmi programja keretében 2010 végéig mintegy 50 ezer ügyféllel kötött megállapodást.
A negyedéves nettó 155 milliárd forintos kamatbevétel viszont már megfelelt az elemzők várakozásának. A nettó díj- és jutalékbevételek éves szinten három százalékkal, vagyis mindössze négymilliárd forinttal javultak.
A leányvállalatok közül - ahogyan az az előző negyedévekben is látható volt - az eredményét meghatszorozó orosz OTP teljesített a legjobban. A társaság kamateredménye látványosan, 48 százalékkal bővült a fogyasztási hitelezés felfutásának következtében. A nagy leányvállalatok közül a bolgár DSK tudta megismételni a 2009-es egyedi tételek nélküli kamateredményét.
Ezek ellensúlyozták, hogy Ukrajnában, Montenegróban és Szerbiában az üzleti aktivitás visszaesése, illetve a nem fizető ügyfelek arányának bővülése csorbította a nettó kamateredményt. Az idén Magyarországon a kamatmarzs csökkenésével számol az OTP, Bencsik László várakozásai szerint azonban a konszolidált hitelállomány növekedése is folytatódik a csoportban. Ennek motorja az orosz és az ukrán piac lehet, miután az oroszországi példa alapján Ukrajnában is be akarják indítani a fogyasztási
hitelezést. A bankcsoport szavatoló tőkéje tavaly év végén 1304 milliárd forint volt, az előzetes, becsült (hitelezési, piaci és működési kockázatokat is figyelembe vevő) korrigált mérlegfőösszeg pedig 7462 milliárd forintot tett ki. A tőkemegfelelési mutató értéke 17,5 százalék volt, ezen belül az alapvető tőke (Tier 1) goodwillel és immateriális javakkal csökkentett nagysága 14,0 százalékot, a hibrid instrumentumokat nélkülöző Core Tier 1 ráta pedig 12,5 százalékot tett ki. Az OTP az elmúlt évhez hasonlóan az idén sem ad profit-előrejelzést az euróval, a svájci frankkal, illetve a régiós növekedéssel kapcsolatos túl sok bizonytalanság miatt. Két év után viszont ismét fizetnek osztalékot, igaz, annak mértéke visszafogott lesz - szögezte le Bencsik a Napi Gazdaság kérdésére. A vezérhelyettes elmondása szerint a szabad készpénzállományt optimális szinten akarják tartani, így ezt is figyelembe fogják venni az osztalékjavaslatnál. Megfigyelők szerint az osztalék mértéke a tavalyi eredmény negyede körül lehet, ami részvényenként 100 forint körüli készpénz kifizetését jelentheti.
Az OTP Bank január végén 5,18 milliárd euró szabad likviditással rendelkezett, ami ugyan egymilliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban, azonban az elmúlt egy évben 2,6 milliárd euró kellett visszafizetniük lejárt kötvényekre. Az idén két lejárat lesz - márciusban, illetve júniusban - összesen 1,2 milliárd euró értékben. Ezután viszont 2016-ig nem kell ilyen tétellel számolni a banknál.
A gyorsjelentés kapcsán Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője szerint két lényeges dolgot kell megvizsgálni, amelyek jelentősen befolyásolhatják az árfolyam alakulását. Az egyik a hitelezési aktivitás alakulása, hiszen a bankok esetében a növekedési faktornak van a legnagyobb a súlya az árazási modellekben. Ennek kapcsán azt mondhatjuk, hogy a válság kezdete óta lényegében stagnáló hitelezés terén 2010 utolsó negyedévében sem történt érdemi fordulat. Az OTP esetében ez lényegében stagnáló hitelkönyvet jelent, amely alól a kiválóan teljesítő orosz leányvállalat az egyetlen kivétel. A másik, a portfólióromlás dinamikája, amelyben a negyedév során nem történt érdemi fordulat. Ez a rekordokat döntögető svájci frank miatt nem is volt igazán várható. Ennek ellenére van némi ok az optimizmusra a Concorde elemezője szerint, aki úgy gondolja, hogy a romlás dinamikájában idén már lassulás várható. Mindent egybevetve, e két lényeges tényezőben egyelőre még nem látszik a fordulat, ám az OTP eredményességét illetően erre idén már sor kerülhet a Concorde elemzője szerint. A gyorsjelentés egészét tekintve az elmúlt negyedévekben látott tendenciák köszönnek vissza az Equilor elemzői szerint is, vagyis a hitelezési tevékenység alapvetően egyik régióban sem kapott erőre. Ugyanakkor a meglévő hitelportfólió természetes minőségromlása továbbra is jelentős céltartalékképzést követel meg a bankcsoporttól. A gyorsjelentés az Equilor elemzőinek véleménye szerint semlegesnek tekinthető, mivel semmi olyan tényezőt nem tartalmaz, amely váratlanul érné a befektetőket, vagy a szektortársaknál még nem jelentkezett volna.
