Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újabb negatív csúcsot döntve 0,5610 lejre zuhant pénteken a Bukarestben nemrég tőzsdére került tulajdonalap (Fondul Proprietatea, FP) papírjainak ára (egy euró 4,26 lej). A Franklin Templeton Investment Management Ltd (FTIM) által kezelt FP részvényei január 25-én már az 1,15 lejes névértéküknél jóval alacsonyabb szinten, 0,6495 lejes áron debütáltak a bukaresti parketten, az árfolyam azonban - minden előrejelzést meghazudtolva - már az első nap meredek lejtőre került, s azóta további 11 százalékot zuhant.
Annak ellenére, hogy az elemzők többsége további értékvesztést prognosztizál, a papírok iránti kereslet nem csökken, a részvények napi adásvétele továbbra is 30-50 millió lejes forgalmat generál. Az árakat a közel húsz éve kárpótlásra váró magánszemélyek nyomják le, akik sürgősen pénzzé kívánják tenni az államtól kapott kuponjaikat, de azok a spekulánsok is realizálni kívánják profitjukat, akik korábban a szürkepiacon nagy számban vásárolták fel a kuponokat - vélik a piaci szereplők. A kárpótlási kuponok korábban 0,45-0,50 lejes átlagáron cseréltek gazdát, egy kuponért egy részvényt adtak, ezen a ponton válna veszteségessé a felvásárló nagybefektetők pozíciója is.
A tőzsdei árfolyamon az sem segített, hogy az FP tavalyi eredménye a vártnál sokkal jobban alakult, nettó nyeresége ugyanis 456,2 millió lej (108,3 millió euró) volt, a korábbi prognózisokhoz képest 130 százalékkal nagyobb. Igaz, hogy az előző évhez viszonyítva a profit 37,5 százalékos csökkenést mutat. A nyereségből a részvényesek papíronként bruttó 0,0156 lej osztalékra számíthatnak, ötször kevesebbre, mint tavaly, amennyiben az április 29-i közgyűlésen a többség elfogadja az FTIM azon javaslatát, hogy a profit száz százalékát fizessék ki.
Bár a 2005-ben létrehozott FP alapvető célja az volt, hogy az államosítások idején vagyonukat vesztett állampolgárokat kárpótolja, mára bebizonyosodott, hogy mindez kudarcot vallott - ismerte be öt év után először a román kormány. Bukarest számításai szerint a károsultak kárpótlására összesen 21 milliárd euróra volna szükség, ami a tavalyi GDP közel 17 százaléka. Ahhoz képest, hogy közel 60 ezer személy vár jogerősen kárpótlásra, öt év alatt mindössze nyolcezer személyt kártalanított az állam, közöttük szétosztották az alap 60 százalékát, míg másokat készpénzben kárpótoltak. Közel kétezren a strasbourgi bíróságon követelnek kártalanítást, miközben országos szinten több mint 800 ezren nyújtottak be igényt, becslések szerint ebből mintegy 170-200 ezren jogosultak ténylegesen kárpótlásra. A pénteki árfolyamon az alap kapitalizációja megközelíti a 1,9 milliárd eurót, a román állam részesedése azonban már csak 36,8 százalék, így a több mint 50 ezer személy kárpótlására mindössze 0,68 milliárd euró maradt.
