Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A februártól április elejéig töretlenül emelkedő BUX a tavasztól kibontakozó hektikus, olykor komoly esésekkel tarkított mozgását követően mindössze alig fél százalékkal emelkedett 2010-ben, és ez is elsősorban a Mol jó teljesítményének tudható be.
A blue chipek közül leggyengébben a Magyar Telekom teljesített, az ágazati különadó, illetve ezáltal az idei évre fizetendő osztalék visszavágása miatt szenvedő Telekom ugyanis közel 30 százalékot veszített az értékéből egy év alatt, ezzel húzva vissza a BUX teljesítményét. A nagyok közül a legtöbbet a Mol hozta, ami talán nem is véletlen. Az ígéretes kurdisztáni projektek, illetve az európai szinten is kiemelkedő finomítói hatékonyság folytán a külföldi alapkezelők és elemzők kedvenc magyar részvényéről van szó. Az olajpapír az elmúlt év során 22,3 százalékkal emelkedett, amivel egyedüliként tudott a négy nagy közül pluszban zárni.
Az OTP értéke 8 százalékkal csökkent tavaly, ebben a banki különadó által okozta többletteher mellett főleg az játszhatott szerepet, hogy a hitelportfólió minősége szempontjából kiemelten fontos svájci frank árfolyama év végére az egekbe szökött. Ez pedig nyomot hagyott a legnagyobb hazai pénzintézet jegyzésén is, és a nemzetközi szinten kibontakozó bankrészvényeket övező optimizmus nem tudott átragadni az OTP-re. Ugyanez jellemezte az FHB teljesítményét is, amely még drasztikusabban, 26 százalékkal értékelődött le az év folyamán. Érdekes módon a Richter sem drágult tavaly, annak ellenére, hogy több sikeres felvásárlást is végrehajtott a cég. Esetében a befektetők korábban éppen a túlzottan nagy készpénzállományt érezték negatívumnak, most viszont az elveszett pénzügyi eredményt fájlalják.
Az A kategóriás részvények közül a legjobban ismét az RFV teljesített, ezzel 2009 után második éve kiérdemelve a legtöbbet fialó részvény címét. A társaság papírjai a tavalyelőtti 140 százalékos szárnyalást követően 2010-ben újabb 77 százalékos emelkedést abszolváltak. Ennek oroszlánrésze az év utolsó harmadára esett, hiszen ekkor nyerte el a társaság két fontos romániai projektjét, a zilahi és marosvásárhelyi távhőhálózatok rekonstrukcióját és üzemeltetését.
A második legütemesebben dráguló részvény az AAA Auto lett, a jelentős áramvonalasításon átesett használtautó-kereskedő 73 százalékkal került feljebb az év során. (Igaz, záróára még így sem éri el a válság előtti 507 forintos kibocsátási árfolyam felét.)
Jól teljesített még a két járműipari társaság, a közkézhányadát az év végére gyakorlatilag szinte teljesen elvesztő Linamar, illetve a Rába is. Az A kategória kisebb részvényei közül a kisbefektetők két nagy kedvence, a közel 50 százalékkal eső Phylaxia, valamint a 38 százalékkal leértékelődő Synergon a legnagyobb vesztese a tavalyi esztendőnek.
A B kategóriában több részvényt is bevezettek az idén. Ebből a legjelentősebb a CIG nyilvános kibocsátása volt, amely azonban a kisrészvényesek szempontjából nem sikerült valami fényesre. Az első kereskedési nap záróértékéhez mért 17 százalékos csökkenés ugyanis azt jelenti, hogy a 750 forintos kedvezményes jegyzéssel is csak akkor lehetett profitot elérni, ha gyorsan megszabadult valaki a részvénytől. Ráadásul a teljes, 938 forintos áron jegyzők egy pillanatra sem kerültek pluszba a bevezetés óta, így amennyiben megtartották részvényeiket, legfeljebb csak a hosszú távú felfutásban reménykedhetnek. Az Őrmester viszont egy hónap alatt majdnem megduplázta az értékét, igaz, ebből a papírból azért túl sokat nem lehet vásárolni. A nagy vesztesek közé iratkozott fel a Genesis és a Humet is, ám a legtöbbet a 75 százalékkal leértékelődő Nordtelekom részvényeivel lehetett bukni a tavalyi évben.
