A horvát kormányzat pénteken leszögezte, keresik a jogi megoldást arra, miként tudják kellőképpen biztosítani nagytulajdonosi jogaikat a Mol december eleji vételi ajánlatának fényében. Horvát lapértesülések szerint a helyi nyugdíjpénztárak az elsősorban idegenforgalomban és dohányiparban érdekelt Adris Grupával szövetkezve már egy ellenajánlat előkészítésén dolgoznak, hogy megakadályozzák a jelenleg 47,15 százalékos pakettel rendelkező Mol többségi tulajdonszerzését az INA-ban.
Az Adris szóvivője a Reutersnak nyilatkozva elmondta, készek együttműködni a kormánnyal a nemzeti érdekeket érintő ügyekben, így az INA-val kapcsolatban is. Ugyan az együttműködés mibenlétéről konkrét részleteket a szóvivő nem árult el, a társaság korábban már jelezte, hogy szívesen nyitna az energiaszektor irányába.
A Mol még december másodikán jelentette be, hogy 2800 kunás részvényenkénti áron vételi ajánlatot tesz az INA közkézen forgó részvényeire. A 800 910 darab papírt érintő, összességében 2,24 milliárd kunás (85 milliárd forintos) ajánlat sikere bebiztosíthatná a Mol többségét. A bejelentésre a horvát piaci felügyelet, a HANFA felfüggesztette a horvát olajtársaság részvényeinek kereskedését, amíg a Mol elő nem áll a vételi ajánlat részleteivel. Az utolsó kötés 1721 kunán született az INA részvényeire.
Elemzők szerint a Mollal szemben az utóbbi időben erőteljes kampány bontakozott ki Horvátországban. Az előző kormány két, az INA privatizációjában szerepet játszó prominens tagja közül az egyik börtönben, egy másik pedig körözés alatt áll. A Mol imidzsének rosszat tett a Podravka-ügy is (ebben azzal vádolják a Mol-OTP párost, hogy a Podravkán keresztül juttattak a politikusok zsebébe kampánypénzt). Pletser Tamás, az ING elemzője kiemelte, a jövő évben esedékes választásokon jelenleg az ellenzék áll nyerésre, márpedig ők ellenzik legjobban a Mol befolyásszerzését (Napi Gazdaság, 2010. december 7.)
A magyar olajtársaság rendezni igyekszik az INA - a szabályozott árak miatt folyamatosan veszteséges - gázüzletágának kérdését, amelyet a kormánnyal kötött korábbi megállapodás értelmében az államnak már át kellett volna vennie. A magyar gyakorlattal ellentétben a horvátok a kisfogyasztói gázárat emelték meg jelentősen, a két nagyfogyasztóval azonban nem sikerült megállapodni, az áramtermelő HEP és a Petrochemia Kutina továbbra is az orosz importárnál olcsóbban kapja a földgázt (az ország fogyasztásának csak egyharmada import, a többi saját kitermelés). Persze a gázüzletág akár maradhatna az INA kezében is, ha az árat megemelik az egyébként meredeken emelkedő orosz importár szintjére, ám ez komoly politikai feszültségeket okozna. Az elemző véleménye szerint nagyon nagy a potenciál a Molban, de hatalmas a politikai kockázat idehaza és Horvátországban is. A vállalatirányítási szerződés esetleges átalakítása pedig jelentős veszélyt jelentene a Mol számára.
A politikai színezetű támadások mögött komoly üzleti érdekek állnak - emlékeztet Mészáros Lajos, a KBC elemzője, hozzátéve, egyelőre nem tudható pontosan, hogy mi van a színfalak mögött. Elképzelhető, hogy megállapodtak és a Mol ezért adott ajánlatot, majd valamilyen hiba történt a kommunikációban. De lehet, hogy nem akarják átvenni a gázüzletágat, és nem akarják, hogy a Mol 50 százalék fölé menjen, amikor elvileg bárkinek eladhatja, mint történt a magyar gázüzletággal is.
Most úgy tűnik, hogy politikai villongást lehet látni, a horvát kormány megpróbálja megmutatni, hogy nála is vannak kártyák. Nem hinném, hogy elmérgesedett a viszony, biztos vagyok benne, hogy az irányítási szerződés úgy van megkötve, hogy a következő kormánnyal se legyenek gondok - mondta Mészáros.
A Mol rengeteget invesztál, úgy kezeli az INA-t, mintha a sajátja lenne - komoly átalakítás történt a kitermelési portfólióban, jelentős fejlesztések finomítói területen. Rijekában létrehozták a hidrokrakkolót, amit a Dunai Finomítóban is megvalósíthattak volna. Márpedig ha valaki nem látja, hogy megtérül, vagy bizonytalan, akkor nem ruház be. Az elemző emlékeztetett, hogy a Mol eddig mindig meg tudott állapodni az ilyen kérdésekben.
Az esetleges ellenajánlatról szólva Mészáros elmondta, az összehozható, a kérdés, hogy mennyire van csak arról szó, hogy megpróbáljuk megnehezíteni egymás boldogulását azért, hogy jobb alkupozícióba kerüljünk.
A történet meglehetősen átpolitizált Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője szerint. A Molnak az ajánlattal az volt a szándéka, hogy 50 százalék fölé kerüljön, mert nagyon sok politikai támadásnak az az alapja, hogy irányítási joga van, miközben nincs többsége. A magyar cégnek igazán nincs szüksége az irányításhoz többségre, azt a kormánnyal kötött szerződés biztosítja számára, és így konszolidálni is tudja a vállalatot. A Mol már jelezte is, hogy 2800 kunánál többet nem fog adni, vagyis nem kezd el versenyezni, ha valaki ellenajánlatot ad. A mostani csörte minden bizonnyal egy nagyobb játszma része - mondta Herczenik -, lehet hogy a színfalak mögött barátságosabb a viszony.
