A harmadik negyedévben 96,1 milliárd forint üzemi eredményt ért el a Mol, ami jelenleg talán a legfontosabb mutatószáma a társaságnak. A speciális tételek nélküli üzemi eredmény 125,9 milliárd forint lett, ami duplája az egy évvel korábbinak. (E tételbe nem számolták bele például a válságadót, ami 19,8 milliárd forint volt ebben a negyedévben.) A fő húzóerő a Mol tevékenységei közül, ahogyan azt az elemzők is várták, a kutatás-termelési szegmens volt, amely egymaga 81,7 milliárd forintos üzemi eredményt produkált, szemben az egy évvel korábbi 35 milliárddal. A jó teljesítményben a forint kedvező mozgása és a kitermelési volumen növekedése játszotta a fő szerepet.
Fontos az is, hogy az INA nélkül e szegmens eredménye 35,5 milliárd forint lett volna, ami 96 százalékos növekedés.
Ugyanakkor a feldolgozás és kereskedelem üzletág 19,9 milliárd forint profitot hozott a három hónap alatt, ami nagyjából megegyezik az előző negyedévivel, viszont össze sem hasonlítható az egy évvel korábbi 1,7 milliárdos veszteséggel. Az üzletágra kedvezőtlenül hatott a termékárak árrésének csökkenése, illetve a továbbra is szűk Ural-Brent spread. Ugyanakkor az jó hír volt, hogy a legfontosabbnak számító dízel esetében volt a legkisebb a visszaesés, ráadásul a kereslet is nőtt valamelyest e termék iránt. A Mol vegyipari üzletága 6 milliárd forint pluszt hozott ebben a negyedévben, ami több mint háromszorosan múlja felül a bázisadatot és az előző negyedévit is. (A TVK gyorsjelentését külön cikkben elemezzük - szerk.) A jó teljesítmény a magasabb árrésnek és a növekvő értékesítésnek köszönhető.
A felére, 5,3 milliárd forintra esett vissza a gázüzletág nyeresége. Ez azonban várható volt, hiszen a Mol már előre jelezte, hogy a gázárak befagyasztása miatt ezen a tevékenységén 10 milliárd körüli mínusza lesz a második félévben. A harmadik negyedév nettó eredménye összességében 92,1 milliárd forint lett, amihez hozzájárult a valamivel több mint 40 milliárd forint pénzügyi eredmény is, azonban a végső számot rontotta a kormány által bevezetett különadó. A speciális tételek nélkül számított tiszta eredmény 124,8 milliárd forint lett, ami hat és félszerese az egy évvel korábbinak.
Összességében az első kilenc hónapot vizsgálva a nettó eredmény 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A csökkenés elsősorban a Magyarországon nemrég bevezetett válságadó és az Európai Bizottság határozata alapján kamatokkal terhelt pótlólagos bányajáradék-befizetés hatása - áll a gyorsjelentésben. E tételek ugyanis mintegy 60 milliárd forintot tettek ki - így teljes mértékben semlegesítették a működési teljesítmény javulását. A speciális tételek nélküli eredmény az első kilenc hónapra közel 140 milliárd forint lett, szemben az egy évvel korábbi 43 milliárddal. A gyorsjelentésen tehát jól látszik, hogy komoly nyomokat hagynak a kormányzati intézkedések a Mol eredményességén. A társaság ugyanakkor - mint a jelentésben írja - bízik abban, hogy talán elindul a gazdasági növekedés, bár a magas munkanélküliség, illetve az országkockázat komoly akadálya lehet ennek. Mindenesetre az egy részvényre jutó eredmény a harmadik negyedévre 1150 forint lett, ami biztató, bár az első kilenc havi 992 forint csupán 6 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Speciális tételek nélkül természetesen jóval nagyobb számot, 1655 forintot kapnánk a kilenc hónapra.
