Sokak számára lehet jó lehetőség az év végével tbsz-számlát nyitni, mivel a nulladik, úgynevezett gyűjtőév zárultával már nem lehet a számlára befizetni. A szabályozás ugyanis e tekintetben ugyanúgy működik mint a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számláknál. Vagyis a gyakorlatban gyűjtőévnek a számla megnyitásának évét kell tekinteni, függetlenül attól, hogy azt az év melyik hónapjában nyitotta a befektető. Aki tehát az év hátralévő hónapjaiban nyitja meg a számláját, annak is lezárul a gyűjtőév december 31-én.
Érdemes lehet a nagyobb összegeket lehetőség szerint a gyűjtőév végével a számlára utalni. Természetesen ha a kihagyhatatlanul jó befektetési lehetőséget előbb találjuk meg, akkor nem érdemes ezt halogatni, hiszen addig is bármilyen ügyletet lehet végezni a számlán. Ugyanakkor az öt-, illetve hároméves kamatadómentes periódus számlálása csak a gyűjtőévet követően kezdődik meg. A tbsz esetében az ötödik év végével a befektető döntése alapján újrakezdődhet az öt év, ilyenkor tőkésítik az addig elért összeget. Ezt azért érdemes választani, mert a befektető mentesül a gyűjtőévtől a következő periódusban. A tbsz-en csak forintban denominált pénzügyi eszköz helyezhető el, de a nyeszhez képest kedvezőbb, hogy például határidős termék is lehet rajta. A szabályozás szerint az ügyfelek vagy forintbetétekben, vagy értékpapírokban (kizárólag forintban denominált részvényekben, befektetési jegyekben, állampapírokban) helyezhetik el megtakarításaikat, a két típus a megnyitás után viszont már nem átjárható. Évközben egy jogértelmezési bizonytalanságot is megszüntetett a pénzügyminisztérium állásfoglalása, amely szerint a tartós befektetési számlán deviza- és cfd-ügyleteket is lehet végezni. A négy, euróban denominált magyar részvényt viszont mellőzniük kell a tartós befektetőknek. A hosszú távra tervező befektetőknek hosszabb futamidejű papírok esetében érdemesebb a már meglévő állampapírokat eladni és a tartós befektetési számlára visszavenni, vagyis átkötni.
