Ezen a héten indult be igazán a gyorsjelentési szezon a tengerentúlon, s míg a piaci konszenzus a pozitív meglepetések 65 százalékos arányára számít, addig a Saxo Bank inkább 70 százalék közeli értékkel számol - mondta el lapunknak Christian Tegllund Blaabjerg, a dán pénzintézet vezető részvénystratégája. A jövőt illetően már óvatosabb a szakember, véleménye szerint ugyanis a továbbra is magas amerikai munkanélküliség és visszafogott GDP-növekedés nem indokolja a jövő évi 20 százalékos eredménybővülést rebesgető elemzői várakozásokat, a fundamentumok inkább az 5-10 százalékos rátát igazolhatják.
A harmadik negyedéves gyorsjelentési szezonban azonban még érvényesülhet a 2006-os csúcsot közelítő vállalati profitmarzsok pozitív eredményhatása. Ezt ellenben továbbra is a nehezen fokozható költséghatékonysági intézkedések fűthetik, az árbevétel terén viszont kérdéses lehet a vállalatok teljesítménye. A gyorsjelentéseken túl az amerikai piacot a negyedik negyedévben a Fed újabb likviditásbővítő intézkedései (quantitative easing, QE) hajthatják, illetve az ennek mértékéről és időzítéséről szóló találgatások hajtják már most is. A részletek november elején esedékes bejelentéséig, majd azt követően az S&P-500 elmehet még 1200 pontig, utána viszont az év végéig visszacsoroghat 1100-ig - véli Blaabjerg.
Befektetési szempontból a stratéga rövid távon - a QE részleteinek bejelentéséig - még jó döntésnek tartja a nyersanyag-, ipari és technológiai szektor vállalatainak részvényeit, a negyedév második felében azonban inkább a defenzív portfólió kialakítását javasolja, mivel szerinte a QE reálgazdasági hatása ideiglenes és a vártnál visszafogottabb lesz majd. Ezen belül személy szerint az egészségügyi és gyógyszergyártó, illetve alapvető fogyasztási javakat előállító társaságok részvényeit súlyozná felül, kisebb mértékű telekommunikációs és közműkitettséggel.
A kockázataikat minimalizálni akaró befektetőknek pedig a negyed évszázada minden évben növekvő osztalékot fizető "osztalékarisztokraták" csoportjába tartozó mintegy negyven vállalat (többek közt a 3M, Coca-Cola, Exxon Mobil, McDonald's, Johnson & Johnson, Procter & Gamble, Wal-Mart) papírjait ajánlja. Ezek a társaságok ugyanis a hosszú amerikai állampapírok két százalék körüli hozamának átlagban a dupláját fizetik ki osztalékként.
A devizák terén Blaabjerg biztosra veszi, hogy az ECB a negyedik negyedév során nyíltpiaci beavatkozással fogja gyengíteni az eurót, így az év végére 1,25-ös, míg féléves időtávon 1,20-as euró/dollár kurzussal számol. A forint esetében sokat nyomhat a latban a jövő évi hazai költségvetési számok és hiánycél bejelentése, illetve adott esetben az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások folytatása. Ezek ugyanis segíthetik a nemzetközi befektetők bizalmának visszatértét.
