A magyar vállalatikötvény-piacon eddig az euróban denominált papírok voltak túlsúlyban, de ezek három-négy kibocsátóhoz köthetők - mondta Vidovszky Áron, a Concorde kötvényüzletkötője. A pénzügyi válság előtt ezek a papírok - mint a Mol, OTP, illetve az MFB senior és a Richter átváltható kötvényei - egyértelműen a külföldi intézményi befektetők terepének számítottak. Nagyon alacsony hozamfelárral kereskedtek velük, így még a magyar intézmények étvágyát sem keltették fel. Akkor kezdett érdekes lenni a piacuk, amikor a külföldi intézmények a válság elején elkezdték eladni ezeket.
Ahogy csökkentek az árak, a hazai intézményi befektetők venni kezdték az eurós kötvényeket, párhuzamosan a nagy magánbefektetőkkel.
E termékeknek megvolt viszont az az előnye, hogy míg a részvényeket 5-10 százalékos emelkedés után eldobálták a befektetők, ezeket sokkal tovább merték tartani, hiszen kevesebb mint 4 év alatt kitermelte magát a kuponból.
Az akciós euróhozamok közben csökkennek, így még mindig vonzó alternatívát jelent például egy 3-3,5 százalékos euróhozamot adó OTP senior kötvény vagy jelzáloglevél.
S hogy mit keresnek mostanában a befektetők? Nemrég öt százalékpontos ugrás volt az OTP Perpetualben, miután elterjedt az a várakozás, hogy az új bázeli szabályozás miatt jobban megéri majd visszahívni a kibocsátónak a kötvényeket. Ez kezd beárazódni, bár a Perpetual hozama 2016-ig számolva a most jellemző 72-73-as árfolyamon még mindig 12,4 százalék.
Érdekes lehet a Mol 2017-es senior kötvénye is, ennek hozama 6-6,4 százalék körül van euróban vagy a 2015-ös kötvény, amelyé 5,4 százalék.
A rövidebb távon gondolkodóknak a 9 hónapos, illetve 1,2 éves hátralévő futamidejű jelzáloglevél 3,2 százalék körüli eurós hozamot nyújt, ami még mindig több, mint ha devizaszámlán állna a pénz jelképes kamattal. A forintalapú vállalati kötvények piaca igazán most kezd éledezni, itt eddig inkább a jelzáloglevél-piac volt érdekes.
Most egyre inkább látni ígéretes próbálkozásokat, legutóbb a Mol és az RFV jött ki forintkötvénnyel. Ezek előnye, hogy a befektetők tbsz-számlára tudják helyezni őket - mondta Vidovszky. A folyamatot támogatja a bankok visszafogott hitelezési aktivitása, illetve befektetői oldalról a csökkenő hozamkörnyezet. Ezeknél a kötvényeknél már a tőzsdei bevezetés is szóba került, ennek megvalósulása szintén oldhatja a befektetők eddigi averzióit. A vállalati kötvények ugyanis jellemzősen OTC-termékek, ezért transzparenciájuk kisebb.
A legutóbb kibocsátott forintos vállalati kötvény az RFV nevéhez fűződik, a tízmilliárdos program első, kétmilliárdos részletét másfélszeresen túljegyezték a hazai magán- és intézményi befektetők - mondta el Nagy Bertalan, az Equilor private banking vezető befektetési tanácsadója. A papír 2014. februári lejáratáig minden februárban fizet 10,44 százalék kamatot, a végén pedig a tőkét és kamatot. Vannak további érdeklődők is kötvénykibocsátásra, miután az RFV és a Mol is jó példát mutatott, hogy erre a piacra be lehet lépni. A Mol ugyan eddig is ott volt a piacon, de most forintkötvénnyel rukkolt elő, amivel egyrészt diverzifikálást hajt végre, mivel devizaadóssága nagyobb, másrészt a banki finanszírozási limitek visszavágására reagál - mondta Nagy Bertalan. A Mol-kötvény kamata 6 százalék, ami tükrözi a vállalat kisebb kockázatát.
Az RFV-kötvényre inkább mint egy nagyon magas osztalékú papírra kell gondolni - magyarázta Nagy. A papír főleg olyan, alacsony kockázati besorolású ügyfeleket érdekelt, akik a portfóliójuk egy részét ebbe fektetik állampapír helyett. Nem titok, hogy a kötvények jó része tbsz-re került. A lejárat 3,5 év, amikor már a tízszázalékos adóval lehet felvenni a pénzt, amennyiben a befektető nem forgatja vissza.
A szakértő várakozása szerint mostanában a tartós befektetési szerződés lesz a sláger, így a következő kötvényeknél a lejáratot alighanem ennek függvényében alakítják majd a kibocsátók.
