Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon sajnos nincsenek meg a megfelelő technikai feltételei annak, hogy tömegesen sikerrel tudjanak tőkét bevonni a kisebb vagy közepes cégek - mondta Kassai Ákos, az RFV vezérigazgatója, a Budapesti Értéktőzsde Tisztán tőzsde elnevezésű konferenciáján. Az ország méretét figyelembe véve ugyanis szerinte már 2-3 millió euró értékű forrásbevonás esetében is jó lenne, ha az a tőzsdén keresztül bonyolódhatna. Még akkor is, ha ez a szervezők számára nem jelent akkora bevételt. Kassai szerint arra lenne szükség, hogy a szolgáltatók hosszú távon gondolkodjanak, és a mostani gyakorlattól elrugaszkodva azt nézzék, miként tudnák a kisebb tőkeigényű cégeket tőzsdére segíteni.
Ezzel teljesen ellentétes véleményt fogalmazott meg Zsemberi Levente, a Biggeorge's NV Equity vezérigazgatója, aki szerint 2-3 milliárd forint alatti ügyletek nem költséghatékonyak. Ráadásul valós intézményi érdeklődéshez 40-50 millió eurót meghaladó tranzakció és folyamatos elemzői lefedettség kell. Zsemberi szerint nagyon át kell gondolni a tőzsdére menetelt, sztori nélkül ugyanis nincs esély a sikerre. Ha egy vállalat nem tudja meggyőzően kommunikálni a sztoriját, inkább várjon fél évet, mintsem hogy egy elsietett tőzsdére lépéssel elszúrja a későbbi kibocsátás lehetőségét. Egy kisebb céget ráadásul könnyen megtalálnak a spekulánsok. Így érdemes átgondolni, hogy ha például 50 millió forintos forgalommal jelentősen el lehet mozdítani az árfolyamot, akkor ennek negatív visszhangja hosszú időre megtépázhatja a cég hírnevét.
Márpedig a megoldást Magyarországon érdemes keresni, hiszen rengeteg tévhit él a külföldi tőzsdei bevezetésekkel kapcsolatban - mondta Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. ügyvezető igazgatója. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi piacra lépéstől nem nő a cég ismertsége, nem könnyebb a tőkebevonás és a likviditás is alacsony marad. Itthon viszont könnyen lehet sztárpapír olyan társaság, amely külföldön elveszhetne a rengeteg közepes méretű cég között, amire jó példa az RFV elmúlt időszakban mutatott teljesítménye. Az alapkezelők részéről van is érdeklődés a kisebb cégek iránt - mondta Horváth István, a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a nagy óvatosság enyhül a banki hitelezésben, a tőkepiacok szerepe felértékelődik a finanszírozás terén. Ráadásul a figyelem egyre inkább a kisebb méretű társaságokra irányul, aki ugyanis tudatosan kutat a lehetőségek után, az busásan kereshet rajta. Ezen a téren sokat tanultak az elmúlt időszakban a magyar alapkezelők - véli a befektetési igazgató. A kezelt vagyon növekedésével pedig már saját elemzőket tartanak arra, hogy olyan kisebb cégeket is kövessenek, amelyekkel a nagyobb külföldi elemzőházak nem foglalkoznak. A jelenlegi bizonytalan környezetben ráadásul nagyon vonzó olyan cégeket találni, amelyek nagyjából függetleníteni tudják magukat a rázós világgazdasági folyamatoktól.
