BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A fekete hétfő minden bajunk forrása?

A New York-i tőzsde irányadó indexeinek május 6-ai, azóta is megmagyarázatlan mélyrepülése, a flash crash eddig egyetlen tanulsággal szolgált a hónapok óta vizsgálódó amerikai felügyelet számára: a SEC nem tud lépést tartani a szuperszámítógépekkel.

2010. szeptember 21. kedd, 23:00

Szeptember végén teszi közzé az amerikai értékpapír-piaci felügyelet (SEC) a május 6-ai, "flash crash" néven hírhedtté vált piaci összeomlásról szóló jelentését. A másodperc tört része alatt zajló kötéseknek teret adó számítógépes kereskedés, a high frequency trade (HFT) önmagában nem új kereskedési stratégia, ám lehetővé tesz piacbefolyásoló befektetői magatartást a különböző elektronikus platformokon megjelenő ajánlatok összefésülése (intermarket sweep orderek) és a piac hamis ajánlatokkal való kitömése (quote stuffing) révén - írja a Wall Street Journal. Május 6-án ezek az ajánlatok hajtották egyre lejjebb az árakat, s ahelyett, hogy mérsékelték volna, egyre csak fokozták az áresést.

Mary Schapiro, a SEC elnöke szerint ugyan nem a high frequency traderek okozták az összeomlást, de tény, hogy tevékenységükkel hozzájárultak az események alakulásához. A felügyelet azt reméli, hogy a hasonló események elkerülhetők új piaci szabályozók bevezetésével, illetve a határidős piaci árajánlatok limitálásával, ám a felismerésen ez sem változtat: a SEC nem elég gyors - nem tud lépést tartani a szuperkomputerek diktálta tempóval.

Márpedig a flash crash nem előzmények nélkül való, ahogy a gazdasági televíziózás minden bizonnyal meghatározó jelenete sem, amikor Jim Cramer, alapkezelőből lett televíziós torka szakadtából kiabálta a CNBC élő adásában: elromlottak a gépek, összeomlott a rendszer! A fekete hétfőként elhíresült 1987. október 19-e, a Dow Jones Industrial Average azóta is a legnagyobb arányú zuhanását hozó tőzsdenap után terjedtek el ugyanis a tőzsdei kereskedésben mára meghatározóvá vált, a piaci trendek azonosítását és meglovaglását elképesztő gyorsasággal lehetővé tevő algoritmusokkal dolgozó számítógépek, s indult el a HTF, a vételi/eladási megbízások gyors párosítását több elektronikus kommunikációs rendszer adatai alapján elvégző, ajánlatpárosító rendszerek térhódítása.

A HTF-ek a kilencvenes évek közepétől fokozatosan vették át a hagyományos market makerek - a piaci likviditás fenntartásáért felelős, s az ajánlatok összepárosításából adódó spreadeken kereső specialisták - szerepét a tőkepiacokon, s tették nem csak olcsóbbá és gyorsabbá, de biztonságosabbá is a tőzsdei kereskedést. Legalábbis így tudtuk egészen ez év májusáig - ekkor ugyanis a DJIA mindössze pár perc alatt lezajlott hullámvetése - amikor az irányadó index több mint kilencszázalékos mínuszba, tízezer pont alá is benézett, majd percekkel később már megint csak három százalék körüli veszteséggel forgott - mindeddig megválaszolatlan kételyeket ébresztett a számítógépes kereskedési rendszerek megbízhatóságával kapcsolatban. A Reuters szerint a hiba végeredményben azonos volt az 1987-essel; a piaci likviditásért és a vételi-eladási ajánlatok közötti különbségből fakadó volatilitás mérsékléséért felelős market makerek ugyanis nem voltak a helyükön, sőt, csak fokozták a pánikot. A SEC - csakúgy, ahogy 1987-ben - most a market makerek tevékenységének szabályozását is felülvizsgálná, ám minderre csak szeptember végén, a flash crashről szóló jelentés nyilvánossá tétele után kerülhet sor.

Pápai Csaba
Pápai Csaba

Ez is érdekelhet