A jelenlegi szabályozás szerint szeptember végéig kell átállniuk a pénztáraknak a korábbinál szigorúbb limitekre a devizában denominált instrumentumok terén. A klasszikus portfóliókban legfeljebb öt, a kiegyensúlyozottban 20, a növekedési portfóliókban pedig 35 százalék lehet a devizás eszközök aránya. Az átállást megnehezítheti, hogy 2011 januárjától 40 százalékos minimális részvényarányt határoznak meg a pénztárak számára. Szerencsésebb lett volna, ha részvény helyett a kockázatos eszközök arányát határozták volna meg, így kifejezetten részvényben a 40 százalékot soknak tartom - mondta Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvény portfóliómenedzsere. Valóban nem praktikus, ha egy nyugdíjpénztár csak államkötvényben tartja a pénzt, de a cél az, hogy magasabb hozamot érjenek el, ez pedig nem kizárólag részvénnyel, hanem más kockázatos eszközök használatával is elérhető lenne. Akár ingatlan, vállalati kötvény, kockázati tőke vagy jelzáloglevelek is betölthetnék ezt a szerepet a részvény mellett. Most viszont egyrészt a forinteszközök arányát, másrészt a részvényekét kell szinte egyszerre emelni, vagyis magyar részvényekből kell megfelelő feltöltöttséggel rendelkezniük a pénztáraknak.
Orbán szerint nagyon sok pénztár már most alkalmazza a 40 százalékos részvénysúlyt vagy a körül van. A legnagyobbak (nem túl szerencsésen) már 2008-ban feltöltötték a portfóliókat, és a többiek is folyamatosan töltögettek az elmúlt két évben. Így mára a többség már megközelíthette az elvárt arányt, de lehetnek olyan pénztárak, amelyek lemaradásban vannak. Az Aegon szakértője szerint elképzelhető, hogy szeptemberben még keresletet generálnak a magyar részvényeknél ezek a szereplők, és lehet, hogy ezzel nem is járnak rosszul. A felmérések szerint ugyanis a legtöbb alapkezelő és kisbefektető rendkívül pesszimista a részvényeket illetően, és a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor a legjobb vásárolni.
Az az erő, amit az elmúlt napokban már láttunk a magyar részvénypiacon, részben a szabályozás változásának tulajdonítható, és véleményem szerint még fogunk is vételi aktivitást látni emiatt a közeljövőben - mondta Móró Tamás, a Concorde stratégája. A magyar nyugdíjpénztárak kinőtték a magyar piacot, a mostani piaci erő mögött jelentős részben ez húzódik meg. Bár az utóbbi időben a pénztárak aktívan próbálnak lobbizni a szigorúbb követelmények megváltoztatásáért, a devizás eszközök maximális arányának csökkentése nem feltétlenül rossz Móró szerint. A kormány érdeke, hogy minél könnyebben és olcsóbban finanszírozza az államadósságot, így nem valószínű, hogy hajlandó lenne ezt megváltoztatni.
A pénztárak helyzete nem könnyű, a megtakarítások termelődnek, a BÉT-en viszont nincsen új kínálat. A stratéga szerint egy részvénybe legfeljebb a tőke öt százalékát szabadna fektetni, ez biztosíthat megfelelő diverzifikációt. Viszont ezt elég nehéz megvalósítani, hiszen ha valaki az irányadó indexet akarja követni, a BUX-ban a Mol súlya egyedül 30 százalék. Márpedig Molt és Richtert nem könnyű nagyobb mennyiségben vásárolni mostanában, olyan alacsony a likviditás. A kisebb részvényeket nem mindenki teszi bele a portfóliókba, de aki mégis pontosan akar követni egy indexet, annak még nehezebb a dolga, ugyanis hatalmas kilengéseket okozhat egy-egy kisebb részvény piacán. Ez nemcsak a magyar részvényekre igaz, hanem a régiósokra is. Mind magyar, mind régiós viszonylatban egyedül az OTP számít likvidnek, de egyedül OTP-vel nem lehet egy pénztárat feltölteni.
