- Egy évvel ezelőtt is sokkal optimistább voltam az elemzőknél az orosz és ukrán leánybankunk helyzetét illetően, és ebben igazam lett. Oroszországban a másodikak vagyunk a fogyasztási hitelezésben, a sokak által temetett ukrán bank pedig újra nyereségesen működik, tőkehelyzete stabil, jövedelmezősége hosszú távon fenntartható. Arra azonban 2009 elején valóban nem gondoltam, hogy éppen Magyarországon húzódik el a kilábalás, és csaknem minden tizedik hitelnél késedelembe esnek az adósok.
- Idén még tovább romlik a portfólió, vagy már elindul a javulás?
- A hatvan napon túli késedelmes kintlévőségeink gyarapodása már lassul, de tény, hogy minden, a nem fizető adósok állami védelméről szóló általánosító kormányzati megszólalás csökkenti a fizetési hajlandóságot. És nem zárom ki, hogy nem csak azok körében, akik önhibájukon kívül nem képesek határidőre fizetni.
- A tervezett nemzeti eszközkezelő is az említett kommunikáció része?
- Nagyon alaposan végig kell gondolni, hogy milyen segítségre van szükségük az adósoknak. Sok településen az önkormányzatnak és a bankoknak közösen kellene megvizsgálniuk, kinél van reális esélye a fizetőképesség rendezésének, és kik azok az adósok, akiknél a szándék sincs meg a törlesztésre. Az adósok megsegítése az állam, a helyi önkormányzatok és a bankrendszer közös feladata. Az alapelv - a saját hibájukon kívül bajba jutottakon segíteni - nemes, de a megvalósítás mikéntje sok kérdést vet fel. Az önkormányzatok aktív szerepvállalása nélkül aligha lehet megoldani a kérdést.
- Mennyiben vesz részt az OTP az ezzel kapcsolatos előkészítő munkában?
- Nem tudok arról, hogy az OTP Bank részt venne benne, bár nem is zárható ki, hogy megkerestek bennünket.
- Egy hónapja megszűnt Magyarországon a devizában történő hitelezés. Szóba kerülhet valamikor a felújítása?
- Minden hitelnek van kockázata. Némi leegyszerűsítéssel a devizaalapú hiteleknek az árfolyamok, a forinthiteleknek a kamatok terén. Ha ne adj isten meginogna az ország gazdasági helyzete és elszállnának a forintkamatok, a nemzeti valutában való hitelezésről is lemondhatnánk? Úgy vélem, nem volt szerencsés az ingatlanfedezetű devizahitelek generális betiltása, én megtartottam volna az euróalapú hiteleket, természetesen megfelelő feltételek, például magasabb saját erő mellett. Minden politikai erő egyetért azzal, hogy - ha nem is tudni, milyen gyorsan - az eurózóna felé tartunk. Így, főleg hosszabb távra, az euróalapú hitel természetes igény. Ráadásul szektorszinten a forintforrások elég szűkösen állnak rendelkezésre, így összességében egyértelműen csökkent a bankok hitelezési mozgástere.
- De a svájci frankos és jenes hitelek éppen elég bajt okoztak...
- Ez sem ilyen egyértelmű. A sok "okos szakértő" által előszeretettel bírált, jenhitelként megismert négydevizás (euró, dollár, japán jen, svájci frank) világhitelnél a legkisebb a késedelmesen fizetők aránya, az ügyfelek a termék összetettsége miatt alaposabban átgondolták a kockázatokat.
- Tartható az a tavaszi előrejelzés, hogy nem lesz szükség a tavalyi 266 milliárdnál nagyobb összegű kockázati költségre idén?
- Tavaly az orosz és ukrán bankra koncentráltunk a tartalékolásban, az idei év első felében a kedvezőtlen magyarországi helyzet mellett Szerbiában és főként Montenegróban voltak gondok, de a makrogazdasági helyzet romlása miatt a bolgár DSK-nál is óvatosabbak voltunk. Ugyanakkor az év második felében kedvezőbb képet mutatnak a prognózisok, így remélem, tartható lesz a tavalyinál kisebbre tervezett tartalékolás.
- Montenegrót a válság sújtotta ennyire vagy voltak attól független hibák is?
- Mi magunk is követtünk el hibákat, túlzottan bíztunk az öröklött menedzsmentben, amely a kreatív könyvelés terén okozott néhány meglepetést... Itt is igaz, hogy igen konzervatívan tartalékoltunk, úgyhogy remélem, a következő években a tartalékok feloldása is javíthatja majd a számokat.
- Hány év kell ahhoz, hogy a bankcsoport a tőle korábban megszokott nyereségtermelő képességet mutassa?
- Hogy hány év kell, akkor tudnám megmondani, ha valaki megmondja, milyen lesz az elkövetkező években az európai bankrendszer szabályozása. És milyen a magyaré. Meddig marad fenn a bankadó? Azt viszont kijelenthetem, az OTP a térség leghatékonyabban működő bankcsoportja, és az is marad. Nem gondolom, hogy a tőkearányos megtérülés (ROE) nagyon hamar visszakerül a 30 százalék körüli szintre, de 2-3 éven belül ismét meghaladhatja a 20 százalékot.
- A mai 17,3 százalékos tőkemegfelelési mutató mellett ezt nem lesz könnyű elérni.
- Ha az ország kockázati megítélése kedvezőbb lesz, nem feltétlenül kell ilyen szintű, a kontinensen csaknem egyedülállóan magas tőkemegfelelés. Ha a magyar makroadatok jók, akkor elég 11-12 százalék, és akkor kedvezőbb pályára állhat a növekedés és a jövedelmezőség.
- Mikor számíthatnak újból osztalékra a tulajdonosok?
- Három éve nem fizettünk osztalékot, miként sok más bank sem. Ha a magyar gazdaság helyzete stabil, a tőkemegfelelésünk magas és nem látunk olyan akvizíciós célpontot, amely jelentős tőkét igényelne, akár már 2011-ben osztalékfizetési javaslatot terjeszthet az igazgatóság a közgyűlés elé.
- Ezek szerint továbbra sem tettek le az akvizícióról?
- Folyamatosan vizsgálódunk, elsősorban keleti irányban. Az egykori FÁK-országok - például Azerbajdzsán, Kazahsztán - mellett Afrika és a távolabbi Ázsia, például Vietnam is szóba kerülhet. Annyi módosítással, hogy míg korábban univerzális bankokat néztünk, most a nagyobb piacokon akár kisebb, egy-két területre specializálódott hitelintézet is akvizíciós célpont lehet. A szűkebb területre való koncentrálás stratégiája az orosz banknál határozottan sikeres.
- Mostanában mindenki megkérdezi öntől, hogyan lehet a focit és a bankot összeegyeztetni?
- A foci világa új, sajátos kihívást jelent, miközben a bank a folyamatos kihívások világa. Az elmúlt 18 évben szinte kizárólag az OTP-re figyeltem, most megpróbálok tenni a magyar labdarúgásért is. Ez persze időt is igényel, de az OTP-részvényeseknek nem kell aggódniuk.
- Éppen 15 éve, 1995. augusztus 10-én vezették be az OTP részvényeit a BÉT-re, ahol az utóbbi évtizedben ez a legnagyobb forgalmú részvény. A következő másfél évtizedben is megmarad a papír a BÉT-en, vagy elképzelhető a szereplés egy alternatív tőzsdén?
- Adott esetben, ha nincs más megoldás, elvileg meg lehet valósítani egy ellentőzsdét. Nem zárkóznánk el az abban való részvételtől, de az utóbbi időben ígéretes tárgyalások zajlottak a BÉT nagytulajdonosaival, és körvonalazódik egy megegyezés a felek között.
- Tizenöt éve az OTP akkor ezerforintos névértékű részvénye 1200-on debütált a parketten. Azóta a százforintos részvények értek 10 970 forintot is, most pedig 4700 forint alatt kereskednek velük. Mit gondol, fognak még csaknem százszoros pénzt adni a bankpapírért?
- Nagyon sok külső körülmény határozza meg az árfolyamot, de a belső adottságok nagyon jók. A bankcsoport stabil lábakon áll, mind a magyarországi menedzsment, mind a külföldi leányvállalatok vezetése képes volt rendkívül rugalmasan reagálni az utóbbi évek kihívásaira. Két évvel a válság kezdete után 91 európai bank közül az ECB stressztesztjén a második legstabilabb bankként végeztünk. Biztos vagyok benne, hogy mindezt előbb-utóbb a piac is visszaigazolja, és akkor nem lesz akadálya a korábbi árfolyamcsúcs meghaladásának.
