Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előzetes becslésnél minimálisan kisebb hozam várható a Mol 20 százalékos érdekeltségébe tartozó kurd olajmezőn, ám a Napi által megkérdezett elemző szerint lényegi árfolyamhatása a társaság többségi tulajdonába tartozó terület év végéig esedékes adatainak, illetve a kitermeléshez kapcsolódó részleteknek lehet.
A Mol 20, illetve a Gulf Keystone Petroleum (GKP) 75 százalékos érdekeltségébe tartozó kurdisztáni Shaikan-1 mező jurakori szelvényéből az új rétegvizsgálat alapján napi 4650 hordós hozam várható, ami kissé elmarad az 5000 hordós tavalyi kitermelési prognózistól - derül ki a Mol közleményéből. A kismértékű csökkentés ellenére visszafogottan pozitív hírként értékeli a bejelentést Pletser Tamás, az ING elemzője. A próbafúrás ugyanis megerősítheti a GKP azon korábbi becslését, miszerint a Shaikan mezőn jelentős, 1,9-7,2 milliárd hordónyi olajtartalék lehet, ami figyelembe véve a 4,2 milliárd hordós középértéket, nemzetközi összehasonlításban is igen tisztes mennyiségnek nevezhető. Időközben a Mol 80 százalékos érdekeltségébe tartozó Akri-Bijeel mezőben is találtak olajat (ennél a magyar vállalaté az operátori jog is), s bár ez a terület kevésbé tűnik érdekesnek, folyamatban vannak még a kiértékelések, illetve a független audit.
A fejleményekről folyamatosan tájékoztató GKP-val szemben óvatosabb és szűkszavúbb Mol így várhatóan ezek lezárultával, az ősz folyamán adhat majd bővebb felvilágosítást a mező várható teljesítményéről Pletser szerint. A két kurd mezőről a Mol mintegy 590 millió hordó olaj-egyenértékes készlet kinyerésével számol, ami a társaság teljes potenciálisan kinyerhető készleteinek több mint 36 százaléka. Az árfolyamra gyakorolt hatás szempontjából azonban sokkal érdekesebb lehet a hogyan tovább kérdése - véli a szakember. A kutatásra, illetve a kitermeléshez kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére még csaknem 500 millió dollár beruházására lenne szükség mezőnként. Márpedig a Mol tavaly összesen egymilliárd dollárt fordított tőkeberuházásra, amelyben olyan fix elemek is szerepelnek, mint a finomítók és egyéb létesítmények karbantartása vagy az INA-val kapcsolatos ráfordítások. Figyelembe véve a kurdisztáni politikai kockázatokat, illetve egy esetleges felvásárlás elleni védekezésre fenntartott pénzmennyiséget, a Mol számára első megközelítésben túl nagy beruházásnak bizonyulhat a kurd mezők kitermelése. Pletser több lehetőséget is elképzelhetőnek tart a folytatásra. Egyrészt a Mol dönthet úgy, hogy a kiértékelés után értékesíti részesedését a mezőkben, bevonhat egy szakmai partnert, vagy adott esetben vagy ő vagy egy másik olajvállalat felvásárolja a GKP-t, amellyel a finanszírozási viszonyok is változhatnak. Mindenesetre a kitermeléshez kapcsolódó beruházások 2012-ig folyamatosan esedékesek, a kitermelésből pedig legkorábban 2014-ben származna bevétele a Molnak.
