Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg a Magyar Telekom kedden döntött az amerikai kivonulásról, addig az OTP nem tett le a lengyelországi bevezetésről - tudtuk meg a bank sajtóosztályától. A részvények varsói listázásának szándékát még 2008. szeptember végén jelentette be hivatalosan Csányi Sándor elnök-vezérigazgató, aki az akkori sajtótájékoztatón abbéli reményét fejezte ki, hogy a pénzintézet papírjait felvennék a WIG-20 indexbe is. Adott esetben nem az OTP lenne az első hazai vállalat, amely bekerülne a lengyel blue chipeket tömörítő mutató kosarába. A Mol ugyanis 2005 májusától egy ideig két százalék feletti súlyozással a tíz legnagyobb papír egyikeként szerepelt az indexben, ám később kiesett. Részvényeit ugyan még mindig jegyzik Varsóban, azok forgalma azonban - egy-egy erősebb napot leszámítva - elenyésző. (A másik, Lengyelhonban szintén szerencsét próbáló társaság, a BorsodChem pályafutásának felvásárlása és ezáltal kivezetése vetett gyorsan véget.)
A bevezetésnek annyi előnye mindenképp lenne, hogy ráirányítaná a figyelmet arra, az OTP a fontosabb mutatószámok alapján több szempontból is olcsóbb a két nagy lengyel szektortárshoz képest is. Míg a Pekao és a PKO esetében egyaránt 2,1 feletti P/BV (az árfolyam és a könyv szerinti érték hányadosa) értéket prognosztizál az Erste jövőre, addig ezt az OTP-nél 1,2-re teszi. A P/E terén a lengyelek 12,3, illetve 13,6-os hányadosával szemben a hazai pénzintézet részvényeire 10,2-es várakozás áll. (Igaz, az OTP eredményességét csorbíthatja a banki különadó.) A hitel/betét aránynál ugyan mindhárom bank száz százalék körül lehet jövőre, ám míg a Pekao egy százalékkal el is maradhat ettől és a PKO is csak alig haladhatja meg, addig az OTP-nél stabilnak látszik a 116 százalékos szint. Igaz, hitelkihelyezés terén vitathatatlan a hazai pénzintézet jelentős lemaradása, a devizahitelezés közelmúltbeli drasztikus állami korlátozása pedig tovább növelheti a hátrányt.
