Bár a részvények világszerte fundamentálisan nézve - történeti összehasonlításban - olcsók, az európai gazdaságok államháztartási hiányai körüli bizonytalanság miatt még elképzelhető további 10-15 százalékos esés - mondta el lapunknak Ad van Tiggelen, az ING Investment Management stratégája. Hozzátette, az idei 30, illetve jövőre 20 százalékos globális profitbővülési várakozásoknak egyre kevésbé hisz a piac. Főleg az európai vállalatoknál (a beharangozott és alkalmasint ismét recesszióval járó fiskális megszorítások folytán) már az idei utolsó negyedévtől kezdve megszaporodhatnak a számok terén csalódást keltő gyorsjelentések, amit ellensúlyozhat a deflatorikus nyomás, illetve a tartósan gyenge euró. Egyéves időtávon ezért a bizonytalanságok által fűtött csapkodó sávozást vár a részvénypiacokon a stratéga. Az euró/dollár esetében középtávon 1,10-1,15-ös keresztárfolyamra számít az ING IM, míg egy-másfél éves időtávon belül a kurzus elérheti a paritást is. Ez azonban az exportra termelő európai vállalatok számára a versenyképesség és a nyereségesség javulásával még jól is jöhet.
Szektorális bontásban a fejlett piacokon a magas osztalékot fizető papírokat, a nagy fejlődő piaci kitettséggel rendelkező szesz-, élelmiszer-ipari, illetve ipari termelővállalatok, a túladott, ám jó készpénztermelő képességgel rendelkező gyógyszergyártók, illetve technológiai cégek, valamint a nagy olajvállalatok részvényeit ajánlja vételre, míg a pénzügyi szektort inkább hanyagolásra van Tiggelen. Ezzel szemben a feltörekvőkön (főleg az ázsiai és brazil piacokon) az egyre bővülő belső kereslet miatt a fogyasztási cikkeket előállító társaságok papírjai lehetnek a nyerők. S míg a hagyományosan infláció elleni menedék eszközként kezelt arany esetében a várható deflációs nyomás eltántoríthatna a nemesfém vásárlásától, az igen alacsony betéti kamatok, illetve magas volatilitás ellensúlyozásaképpen ez is jó eleme lehet egy befektetési portfóliónak. A stratéga azonban hangsúlyozta, az elmúlt évtized magas hozamainak búcsút kell inteni, a jelen gazdasági környezetben be kell rendezkedni az alacsonyabb megtérülésre. Számokban kifejezve ez a fejlett piaci részvények esetében évi 6-7 százalékot jelent (ám ennek fele is osztalékban), a feltörekvőknél 8-10 százalékot, míg a kötvényeknél (a vállalatiakat is beleértve) 3 százalékot. Utóbbi, bár nominálisan nem tűnik magasnak, van Tiggelen szerint javít majd a defláció, aminek következtében a következő másfél év során az ECB-től egyáltalán nem, míg a Fedtől legfeljebb egy jelzésértékű kamatemelésre számít a stratéga.
