Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Áprilisban az amerikai részvények forgalmának 11,5 százaléka zajlott az anonimitást biztosító fekete dobozokban (dark poolokban) - írja a Bloomberg a Rosenblatt Securities adataira hivatkozva. Ezeken a zárt kereskedési platformokon (amelyeket többen is a május eleji napon belüli összeomlásért okolnak) csak azon - főleg intézményi - befektetők kereskedhetnek, akik az elmúlt hat hónapból négyben egy adott részvény napi forgalmának 5 százalékát bonyolították. A fekete dobozok truvája abban rejlik, hogy a rajtuk való kereskedéssel a befektetési alapok és nyugdíjpénztárak nevesítés nélkül és a darabszám titokban maradásával vihetnek be ajánlatokat, ezzel is elejét véve annak, hogy üzletkötők az ajánlat ismeretében kössenek ügyletet és tegyenek szert haszonra. A veszély Larry Leibowitz, az NYSE ügyvezető igazgatója szerint az, hogy ha egy részvény forgalmának több mint 40 százaléka a fekete dobozokban zajlik, az nagyban növeli a volatilitást és túlságosan nagy különbözethez vezet a vételi és eladási ajánlatok között. Tavalyi adatok alapján az Egyesült Államokban 32 dark pool működik, amelyeket olyan pénzügyi óriások üzemeltetnek, mint a Goldman Sachs, a JP Morgan vagy a Credit Suisse. Ám a hagyományos tőzsdéknek nem csak a fekete dobozokkal kell megküzdeniük a forgalomért, hiszen az olyan alternatív kereskedési platformok, mint a Bats egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából. Amerikában ugyanis jelenleg 10 bejegyzett értéktőzsde működik és ez a szám hamarosan 14-re bővül.
