Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pénteken a dollár huszáros rohammal bevette az euróval szemben 2009 márciusában beállított csúcsát, a délelőtt folyamán egészen az 1,243-as szint közelébe zuhant a keresztárfolyam. Erre a csúcsra a tavaly december óta tartó erősödés immár harmadik hulláma vitte fel az amerikai fizetőeszközt, s talán itt az ideje, hogy egy kicsit megpihenjen a dollárbika. A pihenő mellett több érv is szólhat. Az első a szereplők szélsőséges érzelmei az euróval kapcsolatban. Az egyik felmérés szerint a dollár további, euróhoz viszonyított erősödésében immár a piaci szereplők mintegy 98 százaléka hisz, ami elképesztően magas arány a tavaly decemberi, 1,5 feletti árfolyamszinteknél mért 2-3 százalékos arányhoz képest. A kérdés az, hogy ha már minden dollárerősödésben hívő felvette pozícióit, akkor ki fog további vételeket produkálni. Ráadásul ezzel az erősödéssel a keresztárfolyam már bőven túlteljesítette a korábban 1,325 és 1,388 között kialakított háromszög alakzatból számolt célárat. Ebben a zónában egyébként még ott húzódik egy 2006-ból itt felejtett erősebb támaszszint is, amely négy éve először gátja, majd később támasza lett a dollár akkori gyengülésének. Annak ellenére, hogy valószínűnek látszik hamarosan egy konszolidáció az euró/dollár keresztárfolyamban, ha ez bekövetkezik, az még korántsem jelentené a dollár emelkedő trendjének végét. A tavaly december óta tartó trend folyamatosan újabb eurómélypontokat és dollárcsúcsokat eredményezett. Ahhoz, hogy a dollárerősödés végét egyáltalán középtávon vizsgálat alá lehessen venni, legalább az 1,33-as régió fölé illene erősödnie az eurónak.
