Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
cikkkkk A decemberben elhatározott és februárban bejegyzett szétválás után újabb lépéssorozattal rukkolt elő a Humet kreatív vezetősége. Mint a társaság közgyűlési határozati javaslataiból kiderül, a törzsrészvények száz darabonkénti összevonását, illetve névértékük hatodolását tűzte éves közgyűlésének napirendjére a Humet. A lépés következtében a cég alaptőkéjét 807 800 darab 100 forint névértékű törzsrészvény, valamint a változatlanul hagyott 3,5 millió darab tízszeres szavazati jogot biztosító elsőbbségi részvény testesítené meg. Utóbbiak szavazati súlya ráadásul növekedne is a jelenlegi 30 százalékhoz képest. A részvények felszorzása utáni névértékcsökkentéssel az 500 forintos különbözet tőketartalékba kerülne, míg az alaptőke 403,9 millió forinttal, 101,78 millióra apadna.
Bár a Humet részvényeinek árfolyama szempontjából első ránézésre jól mutathat a 15-16 forintról 1500-1600 forintra való ugrás, az esetleg korábbról, magasabb árfolyamon beragadt kisbefektetők szempontjából ez természetesen nem jár lényegi változással (azon kívül, hogy eddigi papírjaik száma századára csökken). Olcsóbban tud majd azonban tőkét emelni a vezetőség, hisz a névérték vágása után 600 forint helyett 100 forinton nyomtathat majd új részvényeket, amelyeket aztán a jegyzők az árfolyam függvényében tíz-tizenötszörös áron csepegtethetnek vissza a tőzsdén.
További fontos szempont, hogy az árfolyam százszorozódásával jobban lehet majd kereskedni vele, hiszen jelenleg már egyforintos elmozdulás is 6,7 százalékos árváltozást jelent. Hasonló lépést egyébként már tett a társaság: korábbi részvény-összevonási akciója után 2002. október elsejétől forogtak a tízszeres, 150 forint névértékű részvények a piacon. Ennek az állapotnak azonban 2003 novemberében vége szakadt, amikor a komoly pénzügyi gondokkal küszködő társaság 540 millió forintos jegyzett tőkéjét drasztikus mértékben, 518 millió forinttal a törvényi minimumra, 21 millió forintra csökkentették. Ennek következtében zuhant a jelenlegi hat forintra a papírok névértéke.
Hivatalosan a tervezett akvizíciók (így például a tavaly októberben bejelentett, ám részleteiben azóta is ismeretlen vásárlás) finanszírozása érdekében több intézkedést is tervez az igazgatóság. Egyrészt 2011. október 31-ig ismeretlen mennyiségű saját részvény visszavásárlására jogosítaná fel a közgyűlés a menedzsmentet. Másrészt 2011. április 30-ig kétmilliárd forintos forrásbevonásra hatalmaznák fel őket ismét. Ez már a múlt év decemberi közgyűlésen is napirenden volt, Galamb Vilmos, a Humet elnöke akkor a Napinak leszögezte, az összeg minél nagyobb részét szeretnék zártkörű tőkeemelés formájában bevonni. (Mindenesetre a társaság előtörténetének ismeretében nyilvános forma választásánál csak a legvakmerőbb kisbefektetőknek ajánlatos részt venni benne.)
A BÉT-en közzétett dokumentumok közt található a Humet éves jelentése is, amely azonban az árbevétel terén legkomolyabb tételt jelentő, ám veszteséges Reanal tavaly decemberi kiszervezése, illetve annak tőkeemelése folytán a konszolidációs körből való kihígítása miatt szinte értelmezhetetlenné teszi a jelentést. Annyi azonban látszik, hogy a 814,39 milliós árbevétel mellett 220 millió forintos nettó veszteséget szenvedett el a Humet. (Tavalyelőtt 2,23 milliárdos forgalom mellett 295 milliós volt a negatív eredmény.)
Az mindenesetre érdekes fejlemény, hogy a konszolidációs körben beálló változások ellenére (vagy éppen azok hatására) a Humet kötelezettségei év/év alapon 412 millió forinttal, közel 740 millióra duzzadtak. Márpedig a decemberi közgyűlés után a Napinak nyilatkozó elnök, illetve Csereklei Gábor vezérigazgató azt nyilatkozta, hogy a szétválással – melynek során kikerültek a cégből a legértékesebb vagyonelemek, köztük a Reanal is – véleményük szerint tehermentesítették a Humetet és megnyílt az út a további forrásbevonások előtt. Megfogalmazásuk szerint „csődkockázat nélkül”.
Józsa Bernát
