A Brent-Ural spread a negyedik negyedévi 0,7 dolláros hordónkénti átlagról az első negyedévben jelentősen emelkedett, három dollár felett is járt, jelenleg valamivel két dollár alatt van. A Mol számára kedvező változás hátterében egyrészt az áll, hogy több mediterrán térségbeli és nyugat-európai finomító a negyedik negyedévi leállás után újra kezdett termelni, amelyek jellemzően Brent típusú olajat használnak fel, és keresletük felfelé hajtotta a Brent árát - mondta a Napinak Pletser Tamás, az ING elemzője. Még fontosabb tényező, hogy a fűtőolajat viszonylag kedvező áron lehetett eladni a negyedik negyedévben, miközben a benzin nyereségessége csökkent, így a másodlagos kapacitással nem rendelkező finomítók is elkezdtek Ural olajat venni, amelyből több fűtőolaj nyerhető. Mindezek hatására magasabb volt az Ural típusú és alacsonyabb a Brent olaj iránt a kereslet, ami miatt a kettő közötti különbség összeszűkült.
Az Ural árát befolyásolhatja még az orosz olajat kelet felé szállító Espo nevű vezeték közelmúltbeli beindulása. Egyes elemzések szerint ez a későbbiekben jelentősebb, egymillió hordó feletti mennyiséget is képes lesz kivonni az európai orosz exportból.
Pletser szerint a spread alakulása főleg azon fog múlni, hogyan nő az olaj iránti kereslet. Az élénkülő fogyasztást jelenleg a nem OPEC-országok ki tudják elégíteni, ha azonban nagyobb lesz a kereslet növekedése, akkor az OPEC is kénytelen lesz kitermelését növelni, amit már csak az Uralhoz hasonló nehézolajkészletekből tehet meg. Ez pedig lefelé szoríthatja az Ural árát, vagyis a kereslet növekedése a spread növekedése irányába hat, ami kedvező a Molnak.
Az elmúlt időszakban a Mol finomítási tevékenységének profitja jelentősen csökkent, emiatt Pletser arra számít, hogy a következő három évben a kitermelés fogja hozni a profit zömét, ezért az olajár legalább olyan fontos - ha nem fontosabb -, mint a finomítói marzs. Hozzá kell tenni, hogy a kitermelés mintegy fele gáz, amelynek ára egyes országokban - így Horvátországban és Szíriában - fix árként van meghatározva, nem követi az olajat úgy, mint Magyarországon.
Császár Péter, a KBC elemzője szerint a Mol a nyersolaj nagy részét, mintegy 70 százalékát orosz forrásból szerzi be, de a nyugati árrésekhez áraz, így lényegében egy az egyben megkeresi a marginnövekedést. Ez nem egyedi jelenség, a török Tupras, a lengyel Lotos vagy PKN még nagyobb mértékben használ orosz olajat és még jobban profitál az árrés növekedéséből. Az elemző szerint részben a Brent-Ural spread növekedése okozta a Mol árfolyamának emelkedését az elmúlt időszakban. Emellett az iraki "sztorira" kaptak rá a befektetők, Londonban arról beszélnek, hogy - részben az iraki találatnak, részben az INA konszolidálásának köszönhetően - a Mol már inkább kitermelő cég lesz, mint finomító.
Ez utóbbi megállapítással ért egyet Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője is, aki úgy látja, hogy az olaj árának alakulása a horvát cég konszolidálása óta már fontosabb tényezővé vált a Mol szempontjából. Mindenesetre a Brent-Ural spread kedvező alakulása jót tesz a Molnak, nagy kérdés azonban, hogy meddig marad fenn a mostani szint. Amennyiben ugyanis átlagban is sikerül a három dollár közeli különbséget elérni, akkor az megfelel majd a 2005-2009 közötti szintnek, ami mellett azért a finomítói üzletág is rendes profitot termelhet.
A Bloomberg 17 elemző véleményét tartalmazó éves eredménybecslése alapján a szakértők szerint 157,8 milliárd forint profitot érhet el a Mol idén, ami azért jelentős növekedés lehet a tavalyi, alig 100 milliárdot meghaladó eredményhez képest.
