Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzintézetek eddigi tapasztalatai szerint az idei év egyik slágerterméke lehet a kisbefektetők részéről élénk érdeklődéssel kísért - három év után adókedvezményt, öt év után pedig adómentességet biztosító - tartós befektetési szerződés (tbsz).
A szabályozás szerint az ügyfelek vagy forintbetétekben, vagy értékpapírokban (kizárólag forintban denominált prompt és határidős részvényekben, befektetési jegyekben, állampapírokban) helyezhetik el megtakarításaikat, a két típus a megnyitás után viszont már nem átjárható. Fontos, hogy az ügyfelek egy adott szolgáltatónál évente csak egy számlát nyithatnak típusonként és azok éven belüli megszüntetése esetén ugyanannál a pénzintézetnél csak a rá következő esztendőben nyithatnak újat. A számlanyitás a törvény által kötelezően előírt 25 000 forintos kezdőtőkét leszámítva mindenütt ingyenes, ám az összeg felett az ügyfelek szabadon rendelkezhetnek (egyes lekötött betéti konstrukciók viszont csak 100 000 forinttól nyithatók). A gyűjtésünkben szereplő utalási és készpénzfelvételi díjak csak referenciaértéknek tekinthetőek, mivel a gyűjtőévet követő három éven belül tbsz-számlákról részkifizetés sem lehetséges, bárminemű pénzkivét a számla megszüntetését és az adókedvezmény elvesztését vonja maga után.
A tbsz-értékpapírszámláról általánosságban elmondható, hogy a számlaműveletekért a cégek a normál jutalékokat és díjtételeket alkalmazzák, ez alól gyűjtésünkben csak a Reálszisztéma képez kivételt, amely a sima értékpapírügyletnél alacsonyabb díjakat számol fel a prompt piaci, illetve daytrade-ügyletekre. Mindazonáltal a kötési díjak között jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes cégeknél, ráadásul a brókerházak zöménél a felszámolt jutalék mértéke függ a portfólió értékétől, illetve az ügyfél által lebonyolított forgalomtól is. A számlanyitáshoz a szabályozás értelmében legalább 25 000 forint befizetése szükséges, a számlavezetési díjak terén viszont már nagy szórás tapasztalható. A Budapest Banknál például a gyűjtőévre (2010-re) nem számolnak fel számlavezetési díjat és annak letelte után is listánk egyik legjutányosabb összegét, havi 167 forintot kérnek el. A K&H az ingyenes gyűjtőév után jövőre kétféle számlavezetési díjat számít majd fel a névértékre vetítve, a K&H Befektetési Alapkezelő által kezelt alapok, a KBC Bonds és a Fund Partners befektetési jegyeinek esetén 1500 forintot, egyéb értékpapíroknál viszont egy ezreléket, de minimum kettő-, maximum tízezer forintot. Az UniCredit akciós jelleggel visszavonásig szintén elengedi a tbsz-számla havi zárlati díját, ám annak nyitásához a banknál vezetett forintfolyószámlára is szükség van. Hasonló a helyzet a brókercégeknél, ahol az alszámlának minősülő tbsz-számla nyitásának feltétele a főszámla megléte.
A brókerházak zöménél a tbsz-alszámla vezetése ingyenes, fizetni csak a főszámláért kell a normál kondíciók alapján, bár a tbsz-konstrukció bevezetését egyelőre csak előkészítő Buda-Cashnél a negyedévente esedékes 2400 forintos díjnál kedvezőbb, 900 forintos összeget számítanak fel azon ügyfeleknek, akik csak állampapírt tartanak majd rajta. A költségesebb szolgáltatók közé tartozik a Concorde, amely a havi 799 forintos számlavezetési díj mellett a befektetett összeg függvényében 0,2-0,5 százalékos állományi díjat is felszámít (hasonlóan az alacsonyabb rátát felszámító MKB-hoz), a brókercégnél viszont lombardhitellel fedezett, halasztott fizetésű és határidős pozíciót is vállalhatnak számlájukon az ügyfelek. Plusztételként jelentkezik az alszámla az Equilornál is, amely a főszámla vezetéséért negyedévente elkért 2500 forinton felül az ingyenes gyűjtőév után negyedévente 1500 forintot számít fel a tbsz-számla vezetéséért. Kakukktojás a pénzügyi szolgáltatók mellett tbsz-számlát nyújtó Magyar Államkincstár, amely a maximális biztonságra törekvő, tartós megtakarításait kizárólag állampapírban tartani kívánó befektetőknek lehet ideális megoldás, főleg ha azt vesszük alapul, hogy a MÁK szolgáltatásai díjmentesek. Az egyetlen szépséghiba csupán az, hogy az ügyfél már meglévő állampapír-állománya a tbsz-számlára nem vezethető át.
Betétekre kihegyezett számlákkal értelemszerűen a bankoknál találkozhatnak az ügyfelek. A számlavezetési díjat több pénzintézet is elengedi a gyűjtőévre, utána pedig általában a standard folyószámlacsomag vezetési díját számolják fel. A lekötetlen megtakarításokra látra szóló kamatot fizetnek a pénzintézetek, ezek mértéke viszont elég széles spektrumban szór, a 0,20 százaléktól egészen az 5,12 százalékos EBKM-ig. Ezenfelül lehetőség nyílik a bankok különböző akciós, illetve tbsz-re kifejlesztett betéteiben való lekötésekre is, amelyekkel akár 6,2 százalékos EBKM is elérhető.
