Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Annak, aki hosszabb távra tervez, érdemes alaposan átgondolnia, hogy szabad pénzeszközeiből mit vásároljon mostanában a tartós befektetési szerződés (tbsz) keretében nyitott számlájára. Ennek kiválasztásában próbálunk segíteni, hiszen sok szakértő szerint a jelenlegi árszintek mellett már mindenképpen indokolt az óvatosság a forintalapú eszközökkel szemben.
A tbsz megalkotói elsősorban a magyar tőzsde likviditásának segítése érdekében csak forintalapú eszközök vásárlását engedélyezték a befektetési szerződéssel nyitott, adómentességet biztosító számlákon. Arról ugyanakkor már megoszlanak a vélemények, hogy mennyire éri meg akár hosszabb távra is befektetni. Váradi Zoltán, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettese például lapunk kérdésére azt mondta, hogy jelenleg már drágának látszanak a magyar tőzsdei részvények, így aki a kockázatosabb befektetéseket választja, jól teszi, ha körülnéz a forintalapú, de külföldi eszközökbe fektető alapok között. Mivel ezeknél a számláknál 3 és 5 év lehet a befektetési időtáv, ezért nem rossz választás az olyan alap, amely a tőkéje jelentősebb hányadát fekteti részvényekbe. Ugyanakkor a jelenlegi árszintek mellett inkább a külföldi befektetéseket preferálná a vezérigazgató-helyettes, már csak azért is, mert ha a forintárfolyam gyengül, akkor ezen keresztül is nyereséget lehet elérni. (A tbsz-számla sajátja ugyanis, hogy devizaügyletek nem tarthatók rajta, még akkor sem, ha forinttal kereskedik a befektető.)
A magyar részvényeket illetően a hazai elemzők többsége óvatos állásponton van, és vételi ajánlást nem is nagyon fogalmaznak meg. Jól látszik ez a kiadott célárakon is, ahol főleg a külföldi elemzők várakozásai húzzák felfelé az átlagot. Az OTP esetében például a március eleji gyorsjelentés óta óriási optimizmus lett úrrá a külföldi elemzőkön, így a friss célárak átlaga már a 7280 forintot közelíti, igaz, már ez sem túl vonzó, mivel a piaci ár is ennek a környékén mozog. A legoptimistább egyébként, a japán Nomura, 9200 forintot tart reálisnak, ráadásul úgy, hogy akár 12 000 forintos részvényárfolyamot sem tart elképzelhetetlennek. A Citigroup friss célára is 8450 forint. Jelenleg a Bloomberg elemzőinek konszenzusos célára 6882 forint 21 elemző számai alapján, amelyekből 14 ajánlja vételre a papírt. Az elemzések alapján adott célárakból az is jól látszik, hogy a magyar elemzők továbbra is kevésbé optimisták a bank kilátásaival kapcsolatban külföldi kollégáikhoz képest. Az új számok közül például a legalacsonyabb, 4970 forintos árfolyamot a Concorde számolta ki. Ugyanakkor a JP Morgannel együtt már három külföldi elemző is 8000 forintos vagy efeletti célárral rukkolt elő. A másik magyar bank, az FHB esetében csupán három elemző adott ki célárat, amelyek átlaga 1406 forint, így e részvény még messzebbre szaladt a piaci árat illetően.
A Mol esetében 19 383 forint lehet a reális árfolyam a gyorsjelentés óta. Ez viszont már nem tér el jelentősen a teljes, 19 elemző konszenzusából álló, 19 142 forintos árfolyamtól. Az olajtársaság részvényeit viszont már csak hat elemző ajánlja vételre, ami nem is csoda, hiszen a jelenlegi tőzsdei ár magasabb, akármelyik átlagárat nézzük is.
Az olajrészvénynél is megfigyelhető azonban, hogy elsősorban a külföldi elemzők optimisták. A legjobb célárat
21 500 forinttal az UBS, míg a legalacsonyabbat, 15 750-et a KBC magyar elemzője adta ki. A másik két vezető részvény esetében már nem volt akkora az elemzők lelkesedése. A Magyar Telekom esetében mindössze négy elemzés látott napvilágot a gyorsjelentés óta 726 forintos átlaggal, ami alacsonyabb a 751 forintos teljes, 17 elemzői ajánlást tartalmazó konszenzusnál. Ezeknél az Erste volt a legoptimistább 800 forinttal, míg a Goldman csupán 670 forintra tartja a részvényt. A Richter esetében hat elemzést közöltek az éves számok megismerése után, amelyek alapján 45 203 forintos reális árfolyam adódik. Itt a legmagasabb, 49 820 forintos árfolyammal az UniCredit számol, míg a legkevesebbet, 38 000 forintot a Merrill Lynch adná.
Amennyiben valaki hisz az elemzői céláraknak, akkor leginkább az Egis lehet a jó választás. A gyógyszercég esetében az elemzői konszenzus 23 138 forint, ami még közel 10 százalékos felértékelődést jelenthet a piaci árhoz képest. Nem árt azonban az óvatosság a szektort illetően, ugyanis a forint erősödésével párhuzamosan egyre csökken a szektor kedveltsége.
Ugyanakkor a napokban megjelent, a német ZEW kutatóintézet és az Erste Bank közös szervezésében végzett felmérés szerint márciusban optimistává váltak a profi befektetők a magyar eszközökkel kapcsolatban. A BUX indexet a felmérésben részt vevő hetven portfóliómenedzser és pénzügyi szakértő 55,6 százaléka várta a következő hat hónapban magasabbra, ez 13 százalékpontos emelkedés az előző hónapban mért értékhez képest. A stagnálásra tippelők aránya minimálisra, 1,2 százalékponttal, 22,2 százalékra csökkent, míg a csökkenésben hívők tábora szintén 22,2 százalékos, ami 11,8 százalékpontos lemorzsolódást jelent. Ezzel a bika/medve (bull/bear) arány 2,5 százalékra emelkedett egy hónap alatt, ami közel duplázás, viszont a mutató még korántsem ért el olyan magas értéket, amit szélsőségesnek lehetne tekinteni, így erről az oldalról lehet támogatása a BUX indexnek a következő hónapokra. Az ellentét-analízisben hívők szerint ugyanis ha szélsőségesen nagy a piaci szereplők hangulati pozicionáltsága valamelyik irányba, az általában ellentétes irányú mozgást eredményez a piacon. Az optimisták és pesszimisták arányának különbsége szintén nem érkezett még a szélsőséges optimizmust sugárzó 50 feletti régióba, 33,4 ponton állt a mutató.
A többség nem számít a forint gyengülésére sem a következő hat hónapban. A magyar deviza euróval szembeni felértékelődését 34,7 százalék tartja valószínűnek, s 40,8 százalék gondolja úgy, hogy ezen a szinten marad a keresztárfolyam. A forintstabilitás mellett a kamatszintek csökkenését tartja valószínűnek a piac, a rövid távú forintkamatok mérséklődésére 81, a hosszú kamatok csökkenésére pedig 71,8 százalék tippelt. A felmérésnél viszont figyelembe kell venni, hogy az adatok közzététele követő jellegű. A szereplőket ugyanis március első két hetében kérdezték meg véleményükről, a BUX index akkor mintegy 10 százalékkal állt alacsonyabban. A felmérés tehát két hét alatt is beteljesíthette eredményét, hiszen aki optimista volt, az felülsúlyozta a magyar eszközöket, s ennek is köszönhető a hazai piac márciusi jó teljesítménye.
A hangulati felmérésekről egyébként sokan úgy tartják, előrejelző szerepük csekély, mivel a piaci szereplők adott termék áráról alkotott véleményét általában magának az árfolyamnak az alakulása befolyásolja jelentősen.
